Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
5. szám - ifj. Goda László: Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv továbbfejlesztésének hidrológiai feltárásaihoz készült számítógépi programrendszer
GODA L.: A Keretterv hidrológiai programrendszere 269 A program az észlelési idősor minden egyes hónapjának az adatait sorba rendezi, majd azokból rendre kiemeli a legkisebbeket (1 napos tűrési idő) és elkészíti ezeknek gyakorisági feldolgozását. Ezt követően a sorrendben a'második, majd harmadik (2 napos, háromnapos tűrési idő) stb. adattal végzi el ezt a számítást. Az eredményeket havi bontásban olyan táblázatban nyomtatja ki, amelynek soraiban különböző tűrési idejű vízhozamoknak adott meg nem maradási gyakoriságokhoz tartozó értékei találhatók. A számítási eredmények grafikus feldolgozását szintén a 12. ábra tartalmazza. 4.3. Víztermelési arány számítása A program a teljes vízhozamidősor időtartamára évente kiszámolja az évi (hónapos vizsgálatnál a havi) lefolyt vízmennyiség és az igényelt vízmennyiség arányát, majd a kiszámolt arányértékekre gyakorisági feldolgozást végez. Az eljárás arra a kérdésre ad választ, hogy adott kockázat vállalása mellett, adott vízigény milyen arányban elégíthető ki a vízfolyásból hosszú idő átlagában. Alkalmazásakor az időegységnek megfelelő vízhozam-kiegyenlítést feltételezünk. A számítási eredmények grafikus feldolgozását a 13. ábra mutatja. L 0 0 0,1 0.2 0,3 OA 0,5 0,6 0,7 0,8 0.9 1,0 Megnemhaladási gyakoriság, P=r(Q i g± n/ l,„'x\a=y) 13. ábra. A víztermelési arány grafikus ábrázolása 4.4. Vízhiányos időszakok statisztikai elemzése A vízhozamidősor és a vízigény összevetésénél a vízhiányt mint ,,negatív árhullámot" értelmezhetjük azokra az időszakokra, amikor az igény az érkező hozamokat meghaladja. Ennek megfelelően jellemzése is hasonló módon történhet, mint amit az árhullámok vizsgálatánál leírtunk. A vizsgálandó paraméterek: a vízhiány legnagyobb értéke, hossza, tömege. (1) A vízhiányok átlagos száma, a vízhozamidősort elmetsző alapvízhozam és a vízhiányok hossza közötti háromváltozós kapcsolatot a 14. ábra mutatja be ismét az Ipoly példáján. (Pl. arra a kérdésre kapunk választ, átlagosan hányszor várható, hogy a vízhozam adott időszakra az alapvízhozam alásüllyed.) IPOLY-BALASSAGYARMAT máj.-aug. 1946-tói 1975-ig Paraméter vizhiányos időszakok hossza, L.X M(N\X)=M(N\L<X,0~Y) 14. ábra. A vízhiányok átlagos számának és hosszának kapcsolata az alapvízhozam függvényében (2) A 15. ábra arról ad felvilágosítást, hogy mi annak a valószínűsége, hogy a vizsgált időszakban adott számú vízhiányos időszak jelentkezik? (3) A 16. ábra az évi leghosszabb vízhiányok valószínűségi eloszlásait adja meg az 1 alapvízhozam függvényében. Tehát arra a kérdésekre kaphatunk választ: adott alapvízhozam mellett, mi a kockázata adott hosszúságú legnagyobb vízhiánynak? (4) A fentihez hasonló jellegű a 17. ábra, amely az évi legnagyobb tömegű vízhiányok valószínűségét adja meg az alapvízhozam függvényében. (5) Végül a 18. ábra adott időszak összes vízhiánytömegének eloszlásai adja az alapvízhozam függvényében.
