Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Jolánkai Géza–Holló Gyula–Ambrus Sándor: Egy szennyvízhullám levonulásának vizsgálata a Zagyva flyón

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, l, SZAM Egy szennyvízhullám levonulásának vizsgálata a Zagyva folyón* Jolánkai Géza Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1095 Budapest, Iívassay J. út 1. Holló Gyula Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Ambrus Sándor Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1095 Budapest, Kvassay J. út 1. Kivonat: 1984 májusában nulla közeli oldott oxigónkoncentrációk mellett súlyos halpusztulást észleltek a Zagyván Jásztelek körzetében a Felszabadulás Halászati Szövetkezet halászvizein. A halpusztulás okaként a Selypi Cukorgyár szennyvíztárolójának leeresztése merült fel. A folyási időkre és a leeresztő műtárgy kapacitására vonatkozó megfontolások alapján azt találták, hogy a terhelés és a szennyezési esemény csak akkor hozható időben kapcsolatba, ha a leeresztés szakaszosan történt. Ekkor azonban, amint erre egy diszperziós modellel végzett vizsgálat eredményeiből következtetni lehet, a hosszirányú elkeveredés jelentős hígító hatásának kellett volna érvényesülnie. Ennek ellenére a diszperzió elhanyagolásával és egy „lehető legrosszabb állapot" feltételezésével, azaz a legnagyobb tolózárnyitás és folyamatos bevezetés feltételezésével is elvégezték a vizsgálatot. Ehhez ahagyományos BOI—0

3 modellt alkalmazták. Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy egyedül ez a szennyvízbevezetés semmiképpen sem okozhatta a halpusztulást kiváltó nulla közeli oxigénkoncentrációk kialakulását. Ez a szennyezés azonban, más azonosítatlan szennyezőforrásokkal együtt hozzájárulhatott a vízminőségi viszonyok leromlásához. Kulcsszavak: balesetszerű szennyezés* vízminőségi modell, halpusztulás, diszperzió, hígulás, oxigénvonal 1. Bevezetés A felszíni vizek vízminőségének ellenőrzése és a vízminőség romlásának megelőzése terén tett komoly erőfeszítések ellenére sem csökkent, sőt inkább növekedett a havaria jellegű szennyezések száma — mondhatni — az egész világon. Ugyanakkor a mai lehetőségeink figyelembevételével gyakorlatilag lehetetlen egy egész országra vagy akár csak egy nagyobb területre érvényesen olyan real-time előrejelző modellt készíteni, amelyben figyelembe lehetne venni az összes lehetséges szennyezőforrásokat és a lehetséges szennyezéseket. Majdnem ugyanez a helyzet egy havária szennyezés utólagos vizsgálatakor, mert ilyenkor a mérési adatok hiánya korlátozza a lehetőségeket. Mindkét típusú probléma megoldására égetően szükség volna, mert a jelenlegi eszközökkel a szennyezés elkövetőjének felderítése és így a szennyvízbírság kivétése legtöbbször nagyon nehéz, pedig enélkül nincs jogi ós államigazgatási értelemben vett vízminőség-gazdálkodás. * Az MHT Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya ós a VITUKI közös szervezésében 1987. május 28-án rendezett „Diffúzió a hidraulikában éa hidrológiában" szemináriumon elhangzott előadás anyaga. Bár a részletezett okok miatt egy rendkívül

1 szennyezés teljes értékű rekonstrukciója gyakorlatilag lehetetlen, egy megfelelően megválasztott matematikai modell és főképpen a modell lehetséges paramétereinek megfelelő megválasztása hozzásegíthet bennünket az adott probléma tisztázásához, és a lehetséges szennyezőforrások felderítéséhez, illetve mások elvetéséhez. 2. A vizsgált rendkívüli szennyezés 1985. május 14. és 17. között komoly haljmsztulást észleltek a Zagyva folyón Jásztelek környezetében a Felszabadulás Halászati Szövetkezet halászterületén. Az 1. ábrán vastag vonallal jelöltük a folyónak azt a szakaszát, ahol a halpusztulás észlelhető volt. A vizsgált időszak alatt a megmért legkisebb oldott oxigéntartalom 0,9 mg/l volt Szentlőrinckátánál, amely érték mellett a halpusztulás valóban bekövetkezhetett. Ugyanekkor derült fény arra, hogy a Mátravidéki Cukorgyárak Selypi Cukorgyára engedély nélkül végzett — megállapíthatatlan kezdeti időponttól — szennyvízleeresztést a szenny víztavából. Az észlelt szennyvízbevezetés körülbelül 60 km-re van a halpusztulástól a vízfolyáson felfelé (1. ábra). Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy a bevezetés maximális hozama 0,359 m

3/sec lehet,