Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

4. szám - Nováky Béla: A műszaki-hidrológiai jellemzők térképi bemutatásának módszertani kérdései

206 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF.. 4. SZÁ

M Domokos M., Stelczer K., 1984. A Duna-medence vízmérleg-elem térképei. Vízügyi Közi. 4. szám. Eszéki O., Virág M., 1981. Délkelet-Dunántúl lefolyási viszonyainak jellemzése. Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlés, Pécs. Horton, Ii. E., 1945. Érosional development of streams and their drainage basins: hydrophysical approach to quantitative morphology. Bull. Geol. Soc. Am. Vol. 56. Kardos M., A Duna-medence magyarországi részének vízmérlege. Beszámoló a V ITU KI 1972. évi munkájáról, Budapest. Kates, Ii. W., Ausubel, J. II.

, Berberian, M., 1985. Climate Impact Assessment: Studies of the Interaction of Climate and Society. John Wiley and Sons, New York. Kontur I., 1984. Hidrológiai modellezés, (kézirat), Budapest. Kovács Gy., 1984. Az átlagos lefolyás meghatározása a folytonos mező elvének alkalmazásával. Vízügyi Közi. 3. szám. Kovács Gy., (geogr.), 1983. A dombvidéki hidrológiai jellemzők térképes ábrázolása. Magyar Hidrológiai Társaság, IV. Vándorgyűlése, Győr. Lászlóffy W., 1954. A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények. Vízügyi Közi. 2. szám. Lvovics, M. I., 1974. Mirovüje vodnüje reszurszü i ili buduseje. Müszl, Moszkva. Nemeő, J. J., Schaake, J., 1982. Sensitivity of water resource systems to climate variation. Hydrological Sciences Journal, 27. Nováky B., 1985. A lefolyás éghajlati adottságai a Zagyva—Tarna-vízgyűjtőrendszerben. Vízügyi Közi. 1. szám. Nováky B., 1986. Kis vízfolyások vízhozamadatainak területi ós időbeli elemzése. Vízügyi Közi. 2. szám. Nováky B., Szalay M., 1985. Vízkészlet-gazdálkodási hossz-szelvény számítógépi szerkesztése éghajlati adatok alapján, (kézirat), Budapest. Nováky, B., Szalay, M., 1986. Modell for simulating the effect of climatic changes on spatial runoff. HYDH0CAD, 86, Budapest. OVH, 1984. Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest. Péczely Gy., 1981. Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest. lievelle, Ii., Waggoner, P. E., 1983. Effects of a carbon dioxide induced climatic change on water supplies in the Western US, in: ,,Changing Climate", National Research Council, Chapter 7, National Academy Press, Washington. Stockton, C. W., Bogges, L. A., 1979. Geohydrological implications of climate change on water resource development. US. Army Coastal Engineering Research Center, Fort Belvior. Szesztay K., 1958. A havi közepes vízhozam meghatározása a középvízállás alapján. Hidrol. Közi. 2. szám. Vízgazdálkodási Intézet, 1979. Magyarország természetes felszíni vízkészletének jellemző hidrológiai adatok gyűjteménye. Budapest. Vízgazdálkodási Intézet, 1985, 1986. Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Budapest. VITUKI, 1958. Magyarország vízkészlete III. Tározási lehetőségek. (Szerkesztette: Puskás T.) Budapest. VITUKI, 1986. A póli-völgyi kísérleti vízgyűjtőn észlelt adatok hidrológiai hasznosítása. Budapest. Vojejkov, A. I., 1884. Klimatü zemnovo sara, v oszobennosztyi Rosszii. Szaint-Peterburg. Kézirat beérkezett: 1987. július 15. Közlésre elfogadva: 1988. január 10. Methodological problems in the cartographic representation of engineering-hydroiogic information Nováky, B. Abstract: Information about hydrologic-engineering conditions is often essential for solving problems in water management even along hydrographically unexplored streams. One of the methods used in expanding the observation data over larger areas involves hydrological mapping. For this purpose one of relevant the characteristics of the hydrological process is selected, the areal regularity thereof is explored and represented cartogaphically, as a rule with the help of iso-lines. The normal annual runoff is especially suited to hydrologic mapping, since the areal distribution thereof follows closely the areal variations in climatological conditions. A method is presented for taking into account the geographical pattern of the basic climatological characteristics, the annual mean precipitation and the annual mean temperature, while allowing also the inclusion of terrain contour features. The iso-line of the normal annual runoff may be interpreted as a curve connecting such points, where the specific runoff from unit area of the corresponding catchment is identical. In this interpretation it is presumed that a single catchment pertains only to each point of the space, so that one and only one specific runoff value can unambiguously be assigned to each particular point. This condition is not satisfied in actual large catchments, as will be readily appreciated for the confluence points of streams (Fig. 1). Positive correlation between the points of the isolines and the specific runoff values is impossible, unless the catchments are defined as point catchments of infinitely small size and the map of the normal annual runoff is traced as the areal distribution of point runoffs. In the cartographic representation of the normal annual runoff the climate-runoff relationships have been relied upon. Experiences have shown these to be non-linear. Consequent therefrom, the concentrated runoff from the entrie catchment estimated with the help of Eq. (1) is not equal to the sum of the runoffs from the subcatohments estimated with Eq. (2), so that Eq. (5) cannot be valid, in these expressions m [E

l

t E

2,

. . .

Et

] is the areal average of the climatological elements, Yi* is the concentrated runoff from the k-th subcatchment, £ is an operator, the other notations being explained in Fig. 2. The validity of Eq. (6) is unaffected by the linerarity of the operator. Here Yij is the point runoff from the infinitely small catchment, En is the climatological characteristic of this subcatchment and Yij is the summation of the point runoffs over a larger catchment. The operator £ is required to express the correlation between the point climatological characteristic and the point runoff. Eq. (6) is merely a simplified from of Eq. (7) which describes the actual conditions with a closer approximation and which includes the areal pattern of the terrain conditions (Hij

) as well. In the course of modelling the infinitely small point catchments have been replaced by elementary catchments of finite area, obtained by covering the catchment with a square grid (Fig. 3). It is assumed that flow from the elementary catchment to the adjacent elementary catchment is possible across a