Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Hírek

NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI PROGRAM 191 A konferencia megszervezésére 1986. szeptember 16. és 19. között került sor. A legnagyobb érdeklődés Európából volt, de Ausztrália kivételével valamennyi kontinens képviseltette magát. A konferencia programjának kialakításakor figyelembe vettük, hogy az előző évben a kaliforniai Fresnóban szervezték meg a III. Nemzetközi mikroöntözési kongresszust, amely az egyes témákat részleteiben ismertette. Ezért a budapesti konferencia célja a terminológiák tisztázására helyezte a hangsúlyt a problémák globális megközelítését alapul véve. Három témakör megvitatását terveztük: I. ökológ ía II. Műszaki megoldások III. Ökonómia A konferenciára 47 dolgozatot küldtek be 20 országból, összesen 93 szerzőtől. A dolgozatok 3 kötetben a konferenciát megelőzően megjelentek, azok a résztvevők rendelkezésére álltak. A konferenciához kapcsolódó kiállításon, amelyre a VITUKI bemutató termében került sor 8 külföldi és 10 magyar kiállító jelent meg. A kiállításon mikroöntözési berendezéseket és felszereléseket a HARDIE Irrigation, IRRISERRA, SCOVA, NETAFIM és a TAXCOOP mutatott be. Mikroöntözési tervekkel szerepelt a Vízépítő Tröszt, KEVITERV és VIZITERV. Öntözésüzemelési berendezéseket és felszereléseket (a VITUKI, ÖKI, DmKVV, KÖVIZIO, HOCHSILOBAU és az IRROMETER Company) mutatott be. Számítógépes programmal a HB-PLASTIC és a BME szerepelt. A kiállítás színvonalát a Paul PAREY és az ICID MNB kiadványai színesítették. A tájékoztatást jól szolgálták a különböző témájú videofilmek. Ezek nézettsége mindig magas volt. A vendégek elhelyezését a Magyar Utazási Iroda (IBUSZ) szervezte. A konferenciára érkezettek száma 124 fő volt. A Konferencián 2 plenáris ülésre és 3 szekcióülésre került sor A magyarországi mikroöntözés bemutatása a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben történt, ahol 140 fő jelent meg. A Konferencia megnyitására 1986. szeptember 15-én került sor. _Az Országos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági ós Élelmezésügyi Minisztérium nevében Varga Miklós elnökhelyettes üdvözölte a vendégeket, köztük dr. M. Jensent az ICID elnökét, dr. M. Delavalle-t az ICID alelnökét, Mr. K. K. Framjit az ICID főtitkárát, dr. Petrasovitsot az ICID MNB titkárát, a konferencia rendezőbizottságának elnökét. A Kerekasztal Konferencia három témakörét az alábbi személyek irányították: Első témakör: Elnök: Dr. A. Grubka (Lengyelország) Vitavezető: Dr. I. Gergely (Magyarország) Szekciótitkár: Dr. M. Vermes (Mrs.) (Magyarország) Második témakör: Elnök: Dr. A. Denan (Olaszország) Vitavezető: Dr. I. Ijjas (Magyarország) Szekciótitkár: Dr. F. Kiss Buba (Magyarország) Harmadik témakör: Elnök: Dr. C. Fliehe (Egyesült Államok) Vitavezető: Dr. I\ Ligetvári (Magyarország) Szekciótitkár: I. Mikus (Magyarország) A Konferencia eredményeként fogalmazódott meg az az igény, hogy az ICID Mikroöntözési Munkabizottsága készítse el a Nemzetközi Vízgazdálkodási Értelmező Szótár részére a mikroöntözéssel kapcsolatos fogalmak definícióját. A harmadik témában elnöklő Dr. C. Phehe, — aki a fresnói kongresszus társelnöke volt — szoros párhuzamot vont a két — a budapesti és fresnói — rendezvény között, melyben a MNB vállalkozását nagyon hasznosnak ítélte meg.Köszönetét fejezte ki a konferencián kialakított nyílt és őszinte légkör megteremtéséért. A konferencia sikerességét a résztvevők nevében — a záróülésen — Dr. M. Jensen köszönte meg, aki meleg szavakkal értékelte a Magyar Nemzeti Bizottság munkáját. Kifejezésre juttatta, hogy a budapesti konferencia jól egészítette ki a fresnói kongresszus munkáját, örvendetesnek tartotta a fejlődő országok részéről itt mutatkozó nagy érdeklődést. III. Ajánlások Az ülésszakok elnökei, vitavezetői és titkára elvégezték azt a feladatot, hogy összegezzék az eredményeket és ajánlásokat terjesszenek elő a Nemzetközi Végrehajtó Tanács Karacsiban rendezendő ülésére. Az ülésszakok összegezései röviden az alábbiak: Első témakör: A megvitatott témák: — a mikroöntözés definíciója, — a mikroöntözésben termeszthető növények, — a mikroöntözés talajtani feltételei, — a vízszétosztásnak az öntözött növénytől függő módja, — az öntözővíz minősége. Megállapítások: A mikroöntözés olyan új öntözési mód, amelynek segítségével a növény gyökérzónájához közvetlenül lehet a vizet adagolni. A mikroöntözés jellemzői a kis vízhozam, a kis üzemi nyomás, a térbeni nem összefüggő vízszétosztás, a folyamatos vagy szakaszos vízellátás. Ezzel az öntözési móddal tetszőleges növénykultúrát el lehet látni vízzel, azonban alkalmazása nagymértékben gazdaságosságától, a műszaki és az üzemelési paraméterektől függ. A mikroöntözésnek nincsenek talajtani korlátai. Arid klímaviszonyok között a növények gyökórnövekedése nagymértékben függ a benedvesített talajtér nagyságától. Szemiarid viszonyok között azonban az ültetvények, (gyümölcsösök és szőlők) esetében a benedvesített talajtórnek nincs jelentős hatása a gyökórnövekedésre. A tervezési fázisban matematikai összefüggéseket, modelleket szükséges használni. A számításoknál felhasználható alapvető adatok a potenciális evapotranspiráció ós az ökonómiai paraméterek. A rendszer működtetéséhez szükséges adatokat vízmérlegszámításokkal vagy talajtenzió (ill. talajnedvesség) mérésekkel lehet beszerezni. Abban az esetben, ha magas sótartalmú víz áll rendelkezésre az öntözéshez szemiarid körülmények között a legjobb megoldás a mikroöntözés, különösen, ha a kimosódást a csapadék elősegíti. Arid körülmények között a só részleges kimosása túlöntözéssel is megoldható. Második témakör: A megvitatott témák: — a mikroöntözési rendszerek fejlesztési tendenciái, — a szabványosítás előnyei, haszn a, — a megfelelő mikroöntözési rendszer kiválasztásának módszere, — a számítástechnika a mikroöntözés tervezésében és üzemeltetésébe! . Megállapítások: Az öntözőrendszerek megbízhatósága növekedett. A fejlesztés velejárója az összetettebb, nagyobb fokon automatizált rendszerek létrejötte, de törekedni kell a működtetés egyszerűsítésére. Fontos a kezelőszemélyzet képzése is. A mikroöntözés fejlődéséhez szükséges az egységesítés ós a szabványosítás, ezen belül is a nemzetközi szabványok alkalmazása. A megfelelő mikroöntözési rendszerek kiválasztásához hidraulikai vizsgálatok ajánlatosak, de elvégezhetők a vizsgálatok a különböző kritériumokat együttesen számba vevő módszer segítségével is. A mikroszámítógépek (professzionális személyi számítógépek) növekvő szerepet játszanak a mikroöntözés tervezésében (méretezésében) és üzemirányításában. Az egyik legújabb méretezési és üzemirányítási módszer a mesterséges intelligencia és a szakértői rendszer. A szakértő rendszerre építeni drága és fáradságos folyamat, amely néhány évig is tarthat. Az ismereteket helyesen rendszerezve, a szakértő módszerre alapozva drasztikusan is lehet javítani a nem szakértői rendszer hatékonyságát. Harmadik témakör: A megvitatott témák: — öntözési vízhozam, — vízfelhasználási hatásfok, — öntözési ütemterv, — szivárgási kérdések, — automatizálás. Megállapítások: A mikroöntözésnél alkalmazható víznorma meghatározásához számos tényező figyelembevételére van szükség. Ezek közül a legfontosabbak: a növények evapotranspirációja, a beszivárgás, a felszíni elfolyás, a csapadék, a különböző veszteségek, a talaj vízkészletének (nedvességtartalmának) változása, az egységnyi vízhasználati tényező stb. A vízhasználati tényező (az egységnyi termésre jutó evapotranspirált víz meg-