Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Hírek

190 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 3. SZANt Contamination of subsurface water resources by nitrate. MAB IHP Proceedings edited by Géza Jolánkai and Gareth Roberts. Programme on Man and Biosphere, Project 5 Workshop, Budapest, 1985. nov. 25—29. The Water Balance of Switzerland, Bern, 1987. Kiadta és terjeszti: Landeshvdrologie und -geologie, CH— 3003 Bern, Switzerland . Scenarios for the preparation of guidance and audio­visual material for planners and decision-makers. (Szerző: Gunnar Lindh.) Kiadásra került az NHP Technical Documents in Hydrology sorozatában. UNESCO, Paris, 1986. Manual on drainage in urbanized areas. Volume I. Studies and reports is hydrology. UNESCO, Belgium, 1987. Communication strategies for heightening awareness of water. Studies and reports in hydrology. UNESCO, Franciaország, 1987. Hydrology and Water Balance of Small Islands. A Review of Existing Knowledge. (Szerzők; A. A. Diaz Arenas, J. Fibrillet Huertas.) Technical Documents in Hydrology., UNESCO, Paris, 1986. Hydrologie aspests of land disposal of radioactive waste. (Szerző: M. S. Bedinger), Technical Documents in Hydrology, UNESCO, Paris, 1987. Egyinie recomendacii ocenki vlijanija vodohraniliscs na vodnie resz urszii rezsim sztoka. A z NHP szocialista országok együttműködésének keretében kidolgozott téma jelentése. Szófia, 1987. További információk levélben, vagy telefonon az NHP Magyar Nemzeti Bizottságától kaphatók, 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Telefon: 338-160. Major Pál Nemzetközi mikroöntözési kerekasztal konferencia A Nemzetközi Végrehajtó Tanács határozata alapján az ICID Ma­gyar Nemzeti Bizottsága szervezésében Nemzetközi Mikroöntözési Kerekasztal Konferencia megtartására került sor 1980. szeptemberében, Budapesten. A konferencia célja a tudományos és gyakorlati problémák, valamint az alkalmazási lehetőségek megvitatása volt. A kerekasztal konferen­cia jelleget azért választották a szervezők, hogy így szabadabban üt­köztessék a külön böző irányzatok képviselőinek nézeteit. I. Mikroöntözés kialakulása az öntözéstörténet tükrében A természettudományos megalapozottságú, korszerű agronómiai szemlélet szerint a víz a növény számos életfontosságú tényezőinek egyike. A hiányzó víz pótlása öntözéssel történik. Az öntözés szerepe tehát az, hogy a növények vízellátását optimális szinten tartsa, vagyis hogy harmonikus arány alakulhasson ki a többi termelési tényezővel, amellyel maximális növényi produkció érhető el. Ennek a szemléletmódnak a kialakulását főleg az utóbbi évtizedekben világszerte végzett tömegméretű tudományos kutatás segítette elő. Számtalan termesz­tési, öntözési, evapotranspirációs, fiziológiai jellegű módszeres vizsgálat eredményeinek általánosítása újtán jutunk ahhoz a szemlélethez, amely az öntözést nem szubjektív indítású, ötletszerű alkalmi „locsolásként" veszi számba, hanem objektív alapokon nyugvó agro­technikai eljárásként, amelyet mindig összhangba állít a fényellátással, a hő- ós csapadékviszonyokkal, a fito­technikával, a tápanyagellátással stb. A komplex szemléletmód kialakításában kétségtelenül nagy sze­repet játszik az évtizedeinkben erőteljesen kibontako­zott ökológia tudománya, amely a talaj—víz—növény— légkör között lezajló anyag- és energiaáramlások össze­függéseit egységes rendszerbe foglalja. Mint minden újnak a születését, az öntözéstechnika fejlődését is a szükségszerűség kényszerítette ki. Érthető, hogy ez a kényszer a világban mindenkor az arid és szemiarid területeken jelentkezett legerőteljesebben, és sürgette a termelési tényezők közötti összefüggések felismerését, s egyszersmind a korábbinál jobb öntözési mód kifejlesztését. A cseppenkénti öntözés kialakulásának helyes meg­ítéléséhez tekintsük át az egyes öntözési módok fej­lődését. Az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában és más, kifejezetten arid vagy szemiarid területeken fontos szerepe volt a minél fejíettebb öntö­zési ismereteknek. Ezeknek az ókori kultúráknak a virágzása és ha­nyatlása a vízhez kapcsolódott, mvel a felületi öntözés képezte a ter­més alapját, s azon keresztül a társadalom gazdasági alapjait is. Olyannyira fontos állami érdek fűződött az öntözéshez, hogy pél­dául Mezopotámiában még a központi igazgatási szervezetek is a víz­gazdálkodási tevékenység összehangolására alakultak ki. Hammurabi (i. e. 1800 körül) törvényei kimondottan az öntözéses gazdálkodáson alapuló társadalmi gazdasági rend védelmét szolgálták. Az ókori népek kezdetben a csapadék és a folyó káradásának jelen­tőségét ismerték fel, és a természet által nyújtott példát követve öntöz­tek. Egyben rájöttek arra is, hogy a földek és a növények korábbi ter­mészetes teljesítőképessége — mai szóhasználatunk szerint a termelési potenciál — megnövekszik a., öntözés révén. Ennek a potenciálnak további növelhetőségét a természeti jelenségek tudatos felismerése szolgálta. így például amikor az egyiptomiak felismerték, hogy nemcsak a víznek, hanem a vízzel szállított iszapnak, az ásványi anyagoknak is jelentős szerepe van a hozamok alakításában, akkor kezdődött el a természeti potenciál tudatos módosítása. Valójában az első ipari forradalom hozott tlényeges válozáBt a ter­melőeszközök továbbfejlesztésében és az új technológiák kialakításá­ban. Ezáltal a természeti potenciál egyre inkább átalakult, s az ember által befolyásolt termelési potenciállá vált. A fémből készült talajművelő eszközök megjelenését követően le­hetségessé vált a növényi élettér kiterjesztése olyan területekre, ahol nagyobb mennyiségű tápanyag állt rendelkezésre, és a különböző időszakok csapadékából is nagyobb mennyiséget tárolhattak. A műszaki-technikai fejlődés létrehozta a vízigényes iparágakat is (kohászat, energiaipar, vegyipar, papírgyártás, élelmiszeripar stb.). Ennek következtében a meglévő vízkészletek felhasználási aránya je­lentékenyen megváltozott. Egyidejűleg felismerték az öntözés jelen­tőségét a mérsékelten vagy csak részben száraz éghajlatú területeken is. Számos helyen éppen az iparfejlesztéssel párhuzamosan fejlesztet­ték az öntözést. Ehhez az ipari célokra nagy mennyiségben előállított szivattyúkat, acél- és műanyag csöveket, ill. egyéb elemeket használ­ták fel. így alakulhatott ki az esőszerű öntözés. Az arid/humid átmeneti jellegű éghajlati zónákban nincs feltétlenül szükség öntözésre minden évben vagy az egész tenyószidőben, nem úgy mint a kifejezetten arid területeken, mert a csapadók az óv bizonyos há­nyadában vagy a tenyószidő egyes szakaszaiban ele­gendő az ökonómiailag szükséges teróshozamok elérésé­hez. Az öntözés szükségességét megítélendő, az utóbbi esetben az aktuális időjárástól függő, tehát feltételes öntözésről beszélhetünk. Ezzel szemben az arid terü­leteken minden évben, helyenként az egész tenyószidő­ben öntözni kell, ott a vízellátás a növénytermesztés obligát feltétele. Az ilyen helyek tehát a feltétlen öntö­zési zónába tartoznak. A vízkészletek igénybevételében bekövetkezett lé­nyeges változáson túl a vízszennyezés is jelentős mér­tékben csökkentette az öntözéshez rendelkezésre álló vízmennyiséget. A vízkészletek szűkülése kikényszerí­tette a víz minél takarékosabb felhasználását, ez viszont újabb technika kialakítását követelte meg. A vízvesz­teséget (szivárgás, párolgás, szállítás) a lehető legna­gyobb mértékben kiküszöbölő megoldások bevezetése vált szükségessé. A takarókos vízhasznosítás ezúttal a gazdaságosság irányába mutat, mert a felhasznált egységnyi víz­mennyiségre több termék előállítása jut. Az új vízhasznosítási helyzet és az új technikai meg­oldások — a régmúlthoz hasonlóan — élsőként ugyan­csak az arid területeken váltak szükségessé, és a kifej­lesztett kész technológia újra a feltétlen öntözési zónából érkezett a feltételes zónába. Ez az új technológia a mik­roöntözés, az egyik legtakarékosabb vízfelhasználású öntözési mód, amelyet az igen korlátozott vízkészlettel rendelkező országokban (Izrael, Ausztrália, USA) fejlesztettek ki, és onnan terjedt el a világban. II. A konferencia A konferencia szervezését a Vízgazdálkodási Tu­ny os Kutató Központ (VITUKI) végezte az ICID Magyar Nemzeti Bizottságának, irányításával ós a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével. A rendezést anyagilag az Országos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is támo­gatta.

Next

/
Thumbnails
Contents