Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
3. szám - Hírek
190 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 3. SZANt Contamination of subsurface water resources by nitrate. MAB IHP Proceedings edited by Géza Jolánkai and Gareth Roberts. Programme on Man and Biosphere, Project 5 Workshop, Budapest, 1985. nov. 25—29. The Water Balance of Switzerland, Bern, 1987. Kiadta és terjeszti: Landeshvdrologie und -geologie, CH— 3003 Bern, Switzerland . Scenarios for the preparation of guidance and audiovisual material for planners and decision-makers. (Szerző: Gunnar Lindh.) Kiadásra került az NHP Technical Documents in Hydrology sorozatában. UNESCO, Paris, 1986. Manual on drainage in urbanized areas. Volume I. Studies and reports is hydrology. UNESCO, Belgium, 1987. Communication strategies for heightening awareness of water. Studies and reports in hydrology. UNESCO, Franciaország, 1987. Hydrology and Water Balance of Small Islands. A Review of Existing Knowledge. (Szerzők; A. A. Diaz Arenas, J. Fibrillet Huertas.) Technical Documents in Hydrology., UNESCO, Paris, 1986. Hydrologie aspests of land disposal of radioactive waste. (Szerző: M. S. Bedinger), Technical Documents in Hydrology, UNESCO, Paris, 1987. Egyinie recomendacii ocenki vlijanija vodohraniliscs na vodnie resz urszii rezsim sztoka. A z NHP szocialista országok együttműködésének keretében kidolgozott téma jelentése. Szófia, 1987. További információk levélben, vagy telefonon az NHP Magyar Nemzeti Bizottságától kaphatók, 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Telefon: 338-160. Major Pál Nemzetközi mikroöntözési kerekasztal konferencia A Nemzetközi Végrehajtó Tanács határozata alapján az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében Nemzetközi Mikroöntözési Kerekasztal Konferencia megtartására került sor 1980. szeptemberében, Budapesten. A konferencia célja a tudományos és gyakorlati problémák, valamint az alkalmazási lehetőségek megvitatása volt. A kerekasztal konferencia jelleget azért választották a szervezők, hogy így szabadabban ütköztessék a külön böző irányzatok képviselőinek nézeteit. I. Mikroöntözés kialakulása az öntözéstörténet tükrében A természettudományos megalapozottságú, korszerű agronómiai szemlélet szerint a víz a növény számos életfontosságú tényezőinek egyike. A hiányzó víz pótlása öntözéssel történik. Az öntözés szerepe tehát az, hogy a növények vízellátását optimális szinten tartsa, vagyis hogy harmonikus arány alakulhasson ki a többi termelési tényezővel, amellyel maximális növényi produkció érhető el. Ennek a szemléletmódnak a kialakulását főleg az utóbbi évtizedekben világszerte végzett tömegméretű tudományos kutatás segítette elő. Számtalan termesztési, öntözési, evapotranspirációs, fiziológiai jellegű módszeres vizsgálat eredményeinek általánosítása újtán jutunk ahhoz a szemlélethez, amely az öntözést nem szubjektív indítású, ötletszerű alkalmi „locsolásként" veszi számba, hanem objektív alapokon nyugvó agrotechnikai eljárásként, amelyet mindig összhangba állít a fényellátással, a hő- ós csapadékviszonyokkal, a fitotechnikával, a tápanyagellátással stb. A komplex szemléletmód kialakításában kétségtelenül nagy szerepet játszik az évtizedeinkben erőteljesen kibontakozott ökológia tudománya, amely a talaj—víz—növény— légkör között lezajló anyag- és energiaáramlások összefüggéseit egységes rendszerbe foglalja. Mint minden újnak a születését, az öntözéstechnika fejlődését is a szükségszerűség kényszerítette ki. Érthető, hogy ez a kényszer a világban mindenkor az arid és szemiarid területeken jelentkezett legerőteljesebben, és sürgette a termelési tényezők közötti összefüggések felismerését, s egyszersmind a korábbinál jobb öntözési mód kifejlesztését. A cseppenkénti öntözés kialakulásának helyes megítéléséhez tekintsük át az egyes öntözési módok fejlődését. Az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában és más, kifejezetten arid vagy szemiarid területeken fontos szerepe volt a minél fejíettebb öntözési ismereteknek. Ezeknek az ókori kultúráknak a virágzása és hanyatlása a vízhez kapcsolódott, mvel a felületi öntözés képezte a termés alapját, s azon keresztül a társadalom gazdasági alapjait is. Olyannyira fontos állami érdek fűződött az öntözéshez, hogy például Mezopotámiában még a központi igazgatási szervezetek is a vízgazdálkodási tevékenység összehangolására alakultak ki. Hammurabi (i. e. 1800 körül) törvényei kimondottan az öntözéses gazdálkodáson alapuló társadalmi gazdasági rend védelmét szolgálták. Az ókori népek kezdetben a csapadék és a folyó káradásának jelentőségét ismerték fel, és a természet által nyújtott példát követve öntöztek. Egyben rájöttek arra is, hogy a földek és a növények korábbi természetes teljesítőképessége — mai szóhasználatunk szerint a termelési potenciál — megnövekszik a., öntözés révén. Ennek a potenciálnak további növelhetőségét a természeti jelenségek tudatos felismerése szolgálta. így például amikor az egyiptomiak felismerték, hogy nemcsak a víznek, hanem a vízzel szállított iszapnak, az ásványi anyagoknak is jelentős szerepe van a hozamok alakításában, akkor kezdődött el a természeti potenciál tudatos módosítása. Valójában az első ipari forradalom hozott tlényeges válozáBt a termelőeszközök továbbfejlesztésében és az új technológiák kialakításában. Ezáltal a természeti potenciál egyre inkább átalakult, s az ember által befolyásolt termelési potenciállá vált. A fémből készült talajművelő eszközök megjelenését követően lehetségessé vált a növényi élettér kiterjesztése olyan területekre, ahol nagyobb mennyiségű tápanyag állt rendelkezésre, és a különböző időszakok csapadékából is nagyobb mennyiséget tárolhattak. A műszaki-technikai fejlődés létrehozta a vízigényes iparágakat is (kohászat, energiaipar, vegyipar, papírgyártás, élelmiszeripar stb.). Ennek következtében a meglévő vízkészletek felhasználási aránya jelentékenyen megváltozott. Egyidejűleg felismerték az öntözés jelentőségét a mérsékelten vagy csak részben száraz éghajlatú területeken is. Számos helyen éppen az iparfejlesztéssel párhuzamosan fejlesztették az öntözést. Ehhez az ipari célokra nagy mennyiségben előállított szivattyúkat, acél- és műanyag csöveket, ill. egyéb elemeket használták fel. így alakulhatott ki az esőszerű öntözés. Az arid/humid átmeneti jellegű éghajlati zónákban nincs feltétlenül szükség öntözésre minden évben vagy az egész tenyószidőben, nem úgy mint a kifejezetten arid területeken, mert a csapadók az óv bizonyos hányadában vagy a tenyószidő egyes szakaszaiban elegendő az ökonómiailag szükséges teróshozamok eléréséhez. Az öntözés szükségességét megítélendő, az utóbbi esetben az aktuális időjárástól függő, tehát feltételes öntözésről beszélhetünk. Ezzel szemben az arid területeken minden évben, helyenként az egész tenyószidőben öntözni kell, ott a vízellátás a növénytermesztés obligát feltétele. Az ilyen helyek tehát a feltétlen öntözési zónába tartoznak. A vízkészletek igénybevételében bekövetkezett lényeges változáson túl a vízszennyezés is jelentős mértékben csökkentette az öntözéshez rendelkezésre álló vízmennyiséget. A vízkészletek szűkülése kikényszerítette a víz minél takarékosabb felhasználását, ez viszont újabb technika kialakítását követelte meg. A vízveszteséget (szivárgás, párolgás, szállítás) a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölő megoldások bevezetése vált szükségessé. A takarókos vízhasznosítás ezúttal a gazdaságosság irányába mutat, mert a felhasznált egységnyi vízmennyiségre több termék előállítása jut. Az új vízhasznosítási helyzet és az új technikai megoldások — a régmúlthoz hasonlóan — élsőként ugyancsak az arid területeken váltak szükségessé, és a kifejlesztett kész technológia újra a feltétlen öntözési zónából érkezett a feltételes zónába. Ez az új technológia a mikroöntözés, az egyik legtakarékosabb vízfelhasználású öntözési mód, amelyet az igen korlátozott vízkészlettel rendelkező országokban (Izrael, Ausztrália, USA) fejlesztettek ki, és onnan terjedt el a világban. II. A konferencia A konferencia szervezését a Vízgazdálkodási Tuny os Kutató Központ (VITUKI) végezte az ICID Magyar Nemzeti Bizottságának, irányításával ós a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével. A rendezést anyagilag az Országos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is támogatta.
