Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Starosolszky Ödön: A Balaton jege

STAROSOLSZKY 0.: A Balaton jege 179 6. Javaslatok Hálátlan dolog egy ötéves kutatás után még to­vábbi feladatokról beszélni, azon túlmenően, hogy az elért eredményeket a VMS megjelentetése segít­ségével be kell vezetni, mégis szükséges arra rá­mutatni, hogy a jéggel kapcsolatos ismeretek fej­lődése — az északi területekre kiterjedő gazdasági tevékenység következtében — rendkívül felgyor­sult (Ashton, 1986). Az ismeretek hasznosítása a műtárgyak biztonságát vagy a tervezés gazda­ságosságát jelentősen növelheti. Ezért javasoljuk, hogy (1) A tavi jéghez hasonlóan a folyami művekre ható jégteher meghatározására is fordítsunk gondot, megállapítva a mértékadó paramétereket és meghatározva a számítási eljárásokat; (2) A tavi jég megfigyelését tovább folytassuk és a megfigyelések eredményeit éves jelentésben rögzítsük, esetleg légi felvételek segítségével. Ez adhat arra lehetőséget, hogy pl. az álló jégből eredő súlyteher pontosítására sor kerül­hessen, illetve a mértékadó helyzeteket ponto­sabban lehessen a számításokhoz felvenni; (3) A jégtakaró és a vízminőség, illetve afeliszapo­lódás közötti összefüggések elemzésére is tér­jünk ki. Az (7) témát a folyószabályozási jellegű jeges kutatásokban lehet kiművelni, de a (2) és (3) fel­adat rendületlenül a balatoni kutatások sorában kellene helyet kapjon. Köszönetnyilvánítás A szerző kőszöntetót fejezi ki a Középdunántúli Víz­ügyi Igazgatóságnak a kutatás hathatós támogatá­sáért, valamint Kamarásné Szabó Csilla, Mayer István és Szepessy György lelkiismeretes munkájáért, amellyel a kutatásban közreműködtek. Irodalom Ashton, G. (Editor): (1986). IAHR River and Lake Ice Engineering. Water Resources Publication, Little­town. Bergdahl, L. 1978. Thermal ice pressure in lake ice covers. Chalmers University of Technology Bogorovszkij, V. V ., Gavrilo, V. P. 1980.: Led. Gidro­meteizdat. Leningrad Carstens, T. (Editor) 1980.: Ice Forces on Structures. State of-art report, IAHR WGr, Hanover USA — Trondheim. • Cholnoky J. 1907: A Balaton jege. (A Balaton) Tudo­mányos Tanulmányozásának Eredményei). Buda­pest. Entz B. 1964: Tanulmányok a Balaton jegének meg­ismeréséhez. Vízügyi Közlemények 1964/2. 267—283.. Gold, L. W. 1958.: Deflections of plates of elastic fo undation. Trans. Eng. Inst. Canada Metge, M. 1976: Thermal cracks on Lake ice. Ph. D. Thesis Queen's University, Kingston, Ontario. Panfilov, D. F. 1961.: K raszcsetu gruzopodjemnosz­tyi ledjanovo pokrova pri sztoja ruke gruzov na l'tlu-Izvesztija vuzov SZSZSZR. No 6. Starjsolszky 0. 1971.: A jég a vízépítésben. VITUKI tanulmányok és kutatási eredmények, 27. sz. Budapest Starosolszky ö., Kamarásné Szabó Cs. 1983.: Analysis of the parameters controlling the design ice thrust in lake. Proceedings Subject A. Vol. II. XX. IAHR Congress. Moszkva. Szepessy Gy. 1982.: A jég statikus szilárdságának ós a műtárgyaknak ütköző jég dinamikus nyomásának meg­határozása. VITUKI összefoglaló jelentés 721/2—35. VITUKI. 1985.: Jégteher tavi műtárgyakon ós a jég teherbírása. Vízügyi műszaki segédlet tervezet (kéz­irat), Budapest. VNIIG. 1977.: Rukovodsztovo po opredeleniju nagru­zok i vozdejsztoijna gidrotechnicseszkie szooruzse­nija, volnovih, ledovih i ot szudov. P. 58—76. Leningrad. Függelékek FI. A jégtakaró hőtágulásából eredő teher A jégtakaró a hőfokváltozás (felmelegedés) hatására kiterjedni igyekszik. A műtárgyakra ható teher értéke függ a jégtakaróban keletkező rugalmas ós plasztikus alakváltozás következtében kialakuló P,, kN/m' faj­lagos nyomóerőtől, a jégtakaró hjt, m vastagságától és a műtárgyra merőleges L, m hosszától, utóbbit egy Kl paraméterrel lehet figyelembe venni, mégpedig P = KzhjtP Ha a jégtakaró L hossz, m 50 70 90 120 S 150 akkor a K L tényező értéke 1 0,9 0,8 0,7 0,6. A P, fajlagos nyomóerőt a levegő hőmérséklet növeke­déséből, a jég viszkozitási tényezőjéből, a kezdeti hő­mérsékletéből, a jeget borító hótakaró vastagságából ós a szél sebességéből lehet meghatározni (pl. a szovjet műszaki előírások szerint). A tényezők egymás közti kapcsolata következtében a különböző valószínűségi ér­tékek számítása nem adna valószerű eredményt. A jégtakaró hőtágulásából eredő P, nyomóerő érté­két a következő valószínűségi eloszlás jellemzi, ame­lyet a jégnyomásnak az előbb említett eljárással vég­zett szimulásából állítottak elő: Pi, előfordulási valószínűség 50 10 üzemi teherhez) 2 (szélső teherhez) 1 (rendkívüli teherhez) A fajlagos nyomóerő, P lt kN/m 30 50 70 80 F2. A jégtakaró teherbírásának számítása A teherbírást befolyásoló tényezők A jégtakaró teherbírása a jég vastagságától, szilárdsá­gától, a terhelés alakjától ós időbeli lefolyásától, vala­mint az együtt dolgozó jég szélességétől, azaz a jégen található repedéseknek a terheléshez viszonyított hely­zetétől függ. Mivel a jég szilárdsága a hőmérséklet függvénye, ezért a teherbírás a napszakon belül is változik. A mindenkori tényleges teherbírást tehát csupán az egyidejűleg végzett mérések eredményei birtokában lehet megállapítani. A mértékadó teherbírás meghatározására a következő adatokat kell figyelembe venni: — a terhelés időszakában legkisebb mozgó terhelésnél a mozgás irányában átlagolt jógvastagságot; — a jég szilárdságát, figyelembe véve, hogy ebből a szempontból a legkisebb érték a mérvadó, 0 °C hő­mérsékleten a = 500 kPa; — a terhelés alakját tekintve pontszerű vagy sávos terhelést, időtartamát tekintve a hirtelen t — 0 időtartamú ós a véges t =» 0 időtartamú terhelést; — az együtt dolgozó jégtakaró szélessége szempontjá­ból az r = 5 1 távolságot, ahol l a jellemző hossz ós közelítőleg l = 16 hj 3/*

Next

/
Thumbnails
Contents