Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
3. szám - Starosolszky Ödön: A Balaton jege
STAROSOLSZKY 0.: A Balaton jege 175 maximális eltérés 3 mm alatt marad, míg a szórás az 1,5 mm-t alig haladja meg. A középérték a legvastagabb jéggel jellemezhető évben 5—10 cm-el alacsonyabb az évi maximális jégvastagságokból számított várható értéknél. Az évi maximális jégvastagság eloszlásfüggvényeit meghatároztuk mind a 10 állomáson. Példaként az 1. ábrán a badacsonyi évi maximális jégyastagság eloszlásfüggvényét közöljük. Ebből átlagos értékként némi kerekítéssel a következő értékek állapíthatók meg: Előfordulási ^valószínűség Jég vastagság, h j t mm 50 240 10 370 5 440 2 480 1 520 2.7. A léghőmérséklet változása A vizsgálatokhoz a siófoki 1953—79. évi időszakra kiterjedő léghőmérsékleti idősorokat használtuk fel, mégpedig az abszolút értéket véve számításba. A statisztikai elemzés érdekében meghatároztuk az eloszlásfüggvényeket: — minden évre egyenként a napi AT hőfok változási értékekre, — november, december, január, február és március havi maximális hőfokváltozásokra, — az évi maximális hőfokváltozásokra és — a 26 legnagyobb maximális értékre. A léghőmérsékleti változás várható értéke 4 és 9 °C közé esik. A maximális várható érték március hónapban áll elő és 13,15 °C értékű. A jellemzőnek elfogadható 26 darab maximális értékből számított eloszlásfüggvény szerint az 5%-os valószínűségű léghőmérsékleti változás 19 °C és az 1%-os valószínűségű 21 °C. 2.8. A szél 63%-a ilyen irányú. Ezért az évi eloszlásfüggvényeket az 1953—81. évi legnagyobb szelekre, illetve a 25 legerősebb szélre külön is meghatároztuk az É—ÉNy irányú, illetve az ettől eltérő szelekre. A kétféle vizsgálat jól mutatja, hogy az É—ÉNy-i irányú szelek jóval erősebbek. Siófokon az É—ÉNy-i maximális szelek várható értéke 27,37 m/s, az egyéb irányú éves szeleké csak 21,15 m/s. Keszthelyen az E—ÉNy-i maximális szelek várható értéke 29,08 m/s, az egyéb irányú évi maximumoké csak 13,56 m/s. A különböző szélirányokból eredő 25 legnagyobb szél Siófokon 28,01, Keszthelyen 29,20 m/s várható értékkel jellemezhető, 1,88, illetve 2,44 m/s szórással. Végeredményben az 5% szélsebességre Keszthelyen 34, Siófokon 31, az 1%-os valószínűségi szélsebességre Keszthelyen 36 és Siófokon 34 m/s szél lenne felvehető. Tehát a Balatonra jeges időszakban az 5%-os szélre 32 ± 4 m/s és az 1 % -os szélre 35 ± 6 m/s szélsebesség jellemző 95%-os megbízhatósági szinten. 2.9. A jég légi megfigyelése A három alkalommal végrehajtott légi megfigyeléseket ferde tengelyű és függőleges tengelyű légi felvételek egészítették ki. A megfigyelések lehetőséget teremtettek a jégbeállás és -feltörés egyes szabályosságainak, a jégtakarón előálló repedések természetének és a parti zóna hatásainak megfigyelésére. Az 1982. február 3-i felderítés eredményeit a 2. ábrán vázoltuk fel. Az északi part mentén a kiszögellések és kikötők repedések kiindulási pontjai. A déli parton hosszanti repedések jellemzőek. A tó közepére nézve a vázlat nem ad tájékoztatást. 3. A Balaton jegének szilárdsága mintavételek és töréspróbák alapján Az 1985. esztendőben két alkalommal vettünk jégmintát a Balatonon. Az első alkalom 1985. január 14. a második pedig március 7. volt. A mintavétel helye mindkét alkalommal Siófokon a meteorológiai megfigyelőállomás mellett volt. Első alkalommal a mintavételi pontok egymástól 200 m távolságban a parttal párhuzamosan helyezkedtek el. A levegő hőmérséklete délben —14 °C volt. Az éves átlagos balatoni széladatokat már többen elemezték, de szükséges volt ezeket az elemzéseket a jeges időszakra külön is elvégezni. Ehhez Siófok és Keszthely adatait használtuk fel 25 év időtartamra. A szél irányát tekintve mindkét állomáson az ÉNy—É-i irányú szél az uralkodó. Siófokon az adatok 55 % -a, Keszthelyen pedig 2. ábra. Repedések a Balaton jegén
