Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Nagyistók Ferenc: Tranziens nyomásváltozások hatása réztegvizkutak üzemeltetésére

NAGYISTÖK F.: Tranziens nyomásváltozások }gy h[rn] vízszint, emelt

cedes 2 3 456789 10' 2 3 <. 5 6 7 8 910 2 3 5. ábra. A radiális szivárgási zóna határának kijelölése pontmérésekkel felvett visszatöltödési görbéken tás; (ii) a nem kellő rétegtisztítás, amikor is a megfelelő támasztóréteg nem alakul ki; és (iii) a támasztórétegen belüli árnyékolt zónákban az eredeti szemcseösszetétel változatlan marad, esetleg a fúróiszapot sem sikerül itt megbontani. Ha a réteg szuffózióra hajlamos, de vertikálisan homogén, akkor a már említett problémák mellé társul az, hogy a mobilizálható szemcséket csak viszonylag hosszú termeltetéssel lehet a rétegvázból eltávolítani. Vertikálisan inhomogén réteg esetén mint leginkább valószínű esetben — hatványozottan jelentkeznek a problémák: 1. Az inhomogenitás vagy ha úgy tetszik U eloszlása a mélység függvényében nincs meghatározva, ill. erre nincs gazdaságos és alkalmazott módszer; 2. Mivel U eloszlása nem ismert, ill. a geofizikai adatokból a kvázihomogenitás feltételezett, ezért az inhomogén rétegbe homogén rács, vagy résméretű szűrőt, esetleg kavicsolt szűrőt építenek be; 3. Az így beépített szűrő esetén nem alkalmaznak lokális rétegtisztítást, aminek következtében a nagyobb ellenállású szakaszokon — a finomabb szemcséjű sávokban — esetleg az iszaplepény eltávolítására sem kerül sor, de legalábbis a tisztítás homogén és stabil támasztó réteget nem alakít ki; 5. Az inhomogén réteg-szakaszokra is fennállhatnak a homogén rétegnél tárgyalt egyéb problémák. Nyilvánvaló, hogy a tranziens folyamatok annál inkább kifejtik káros hatásukat, mennél tökéletlenebb a kútkiképzés, ill. minél inkább inhomogén a vízvezetőréteg. Ha rendelkezésre áll egzakt mérési adatsor a szűrőmenti sebesség eloszlásra, akkor az inhomogenitások utólag is kimutathatók. Ha a sebesség eloszlás eltér a homogén rétegre jellemzőtől, akkor indokolt lehet kútvédelmi eljárások alkalmazása. Ekkor az a cél, hogy a szűrőpalást mentén a hozameloszlás minimum helyei vagy intervallumai ne kárododjanak, vagyis a termeltetés tranziens folyamatai minél kevesebb alkalommal és minél alacsonyabb energiaszinten alakuljanak ki. A visszatöltödési görbéken általában kijelölhetők a jellegzetes határfelületek, melyek alapján a nyitási vagy zárási időtartamok megadhatók. A mértékadó határfelületnek a radiális zóna távolságát célszerű figyelembe venni, mivel az erre megadott nyitási, zárási feltétel kielégíti az annál kisebb távolságban levő visszaverőfelületekre felírható feltételeket is. Valószínűsíthető, hogy nagy távolságban levő tápterület esetén az energiát a veszteségek felemésztik, de mindenképpen csökkentik. A radiális szivárgási zóna határa a visszatöltödési görbéken általában 10 min. értékben jelölhető ki. A 10 min. a nyitási-zárási időknél, mint megfelelő biztonságú érték adható meg, amit üzemeltetési tapasztalataink is alátámasztanak (5. ábra). Karácsonyi (1973) a műszeres kútvizsgálatok gyakorlati tapasztalatai alapján adja meg a szűrőfelületen megengedhető gyorsulás határértékét. Ebből a nyitási-zárási tartomány szintén 5—-10 min. közötti. 6. összefoglalás Elemzésünk célja az volt, hogy a tranziens jelenségek összefüggéseire rámutassunk. Megkíséreltük a lengést a vízvezetőréteg sajátosságai alapján értelmezni. Ez természetesen több körül-