Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Papp Zoltán: Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák Magyarország csapadékmennyiségének időbeli eloszlásában

PAPP Z.: Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák 145 példaként — magyarországi idősorok alapján — az 1. ábra. A vulkánkitörések elsődleges időjárási következménye — a napsugárzás csökkenése — megváltoztatva a Föld-légkör rendszer dinamikus egyensúlyát, energiamérlegét, zavart okozhat néhány más időjárási elemben (szélirány, csapadék) is. A csapadékeloszlásra vonatkozó vizsgálatok szakirodalma szűkebb és ellentmondó. Egyes kutatók szerint (Wexler, 1951, 1956; Batten, 1974) a vulkáni eredetű aeroszolok, mint kondenzációs magok, elősegítik a felhőképződést. E hatás mértéke és következményei tisztázatlanok. A később részletezett magyarországi adatokon nyugvó elemzések szerint a kitörések utáni időszakban a csapadék mennyisége csökken — a vulkáni eredetű kondenzációs magok feltehetően akadályozzák a finom cseppecskék egyesülését, így azok hosszabb ideig a légkörben maradnak. Hasonló eredményt kapott Humphreys {1940) Hollandia csapadékviszonyaival kapcsolatban. 2. Az adatok és a vizsgálati módszer Hazánk évi és havi átlaghőmérsékletének, illetőleg átlagos csapadékmennyiségének idősora az alábbi városok adatainak figyelembevételével állt össze: Csapadék 1. ábra. A napfénytartam havi értékeinek (A), a havi átlaghőmérsékletnek (B), a hőmérséklet •pentádjainak (C), és a havi átlagos csapadékmennyiségnek (D), eltérése az 50 éves (1901—1950) átlagtól 1912—13-ban. Az első három diagram Budapestre vonatkozik (Meteorológiai Intézet), az utolsó pedig öt város adatainak átlagolásával készült. A Katmai kitörését követően a diagramok mindegyike átmeneti csökkenést mutat. A jelzett két erupció meteorológiai következményei 1913 második felében összegződhettek Hőmérséklet 1831—1852 1853—1870 1871—1882 Budapest—Debrecen— Nyíregyháza—Szeged 1883—1985 Budapest—Debrecen— Nyíregyháza—Szeged— Szombathely 1843—1853 Budapest (Meteorológiai Intézet) 1854—1866 Budapest—Debrecen 1867—1869 Budapest—Debrecen— Nyíregyháza 1870—1875 Budapest—Debrecen— Nyíregyháza—Szeged 1876—1985 Budapest—Debrecen— Nyíregyháza—Szeged— Szombathely A vizsgálatok során figyelembe vett nagyobb vulkánkitörések jegyzéke 1. táblázat Kulcsévek Vulkánok Földrajzi hely Hosszúság Szélesség Időpont DVI VEI 1835 Cosequina — 87,5° + 13° 1835. január 4000 5 1854 Sheveluch + 161,6° + 56,8 1854. február — 5 1875 Ask ja + 17° + 65° 1875. miire.—ápr. 300 5 1883 Krakatau + 105° — 6° 1883. augusztus 1000 6 1886 Falcon Isi. —175° —20° 1885. okt.—1886. 300 — 1886 Tarawera + 176,5° —38,5 1886. június 400 5 1886 Niafu —175,5° —16° 1886. 300 — 1888 Ritter Isi. + 148° — 5,5° 1888. március 250 — 1888 BandaiSan + 140° + 38° 1888. július 250 4 1902 Mont Pelée — 61° + 15° 1902. május 100 4 1902 Soufriére — 61° + 15° 1902. május 300 4 1902 Pont Pelée — 61° + 15° 1902. május — 4 1902 Santa Maria — 92° +14,5° 1902. október 600 6 1907 Ksudach + 157,5° + 51,8° 1907. március — 5 1912 Katmai —155° + 58° 1912. június 150 6 1932 Quizapu — 70,8° —35,7° 1932. április — 5 1956 Bezymianny +160,7° + 56,1° 1956. március — 5 1980 St. Helens —122,18° + 46,20° 1980. május — 5 A DVI-értékek Lamb (1970), a VEI-értékek Newhall és Seit (1982) után. Keleti hosszúság — déli szélesség: negativ. E kitöréseket az ábrákon zászlók jelzik. — északi szélesség; pozitív; nyugati hosszúság