Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
3. szám - Alföldi László:A felszín alatti vizek mikrobiológiai kérdése
132 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 3. SZ ANt 2. táblázat Különböző nyomjelzőként használt mikroorganizmusok által megtett távolságok méterben megadva Yeates et al., 1985) A mozgás legnagyobb távolNyomjelző _ sága (m) mikroorganiz- Típus FiiggőVízszintes Irodalom Fecal coliforms B 900 15—22 Martin and Noonan, 1977 Bacillus stearothermophilus B 920 18 Sinton, 1979 Escherichia coli (H. 2S + ) B 920 18 Sinton, 1979 E. coli (antibiotic resistant) B 920 18 Sinton, 1979 E. coli B 125 5 Phyle, 1979 Total coliforms B 15 0,6 Viraraghavan, 1978 Fecal coliforms B 15 0,6 Viraraghavan, 1978 Fecal streptococcus B 15 0,6 Viraraghavan, 1978 Pseudomonas sp. , B 15 0,6 Viraraghavan, 1978 E. coli (antibiotic resistant) B 5 V Rahe et al., 1978 E. coli (antibiotic resistant) B 5 0,75 McCoy Hgedorn, resistant) 1980 E. coli B NA 1,3 Glantz Jacks, 1967 Streptococcus zymogenes B 15 NA Fournelle et al., 1957 Bacillus sp. B folyó folyó Wimpenny et al., 1972 Serratia marcencens B folyó folyó Wimpenny et al., 1972 E. coli B tentengervíz Pike et al., 1969 gervíz E. coli B 1 5 Kudryavsteva, 1972 Fecal coliforms B 5 NA Johnson and Urie, 1976 Bacillus subtillis B 900 NA Marti et al., 1979 Bacillus pumilus B 40 NA Marti et al., 1979 Serratia marcescens B 90 NA Marti et al., 1979 Streptococcus faecalis B 90 NA Marti et al., 1979 Lycoposium spores S NR NA Smith Atkinson, spores 1974 Saccharomyees cerevisiae G 8 8 Wood and Ehrlich, 1978 jából a víz kémiai összetétele fontosabbnak bizonyult, mint akár a hőmérséklet, akár a víz oxidációs-redukciós kapacitása. Különösen fontosnak találta a kétértékű (Ca, Mg) ionok arányát az egy vegyértékűekhez képest (Na+K), különösen akkor, ha a víz sok oldott anyagot tartalmazott (4. ábra). A 0,5 aránynál a szulfátredukáló baktériumok működését jelző H,S tartalom lényegesen szerényebb volt, mint a 0,1 aránynál. Ezek a mérések nem az átmeneti öv kémiai összetételére vonatkoznak, de szignifikánsan jelzik, hogy a víz kémiai összetételének változása a tápanyag és elektron akceptor mennyisége mellett, önmaga sem elhanyagolható tényező. Az átmeneti övezetben nemcsak általános oldott anyagkoncentráció csökkenéssel, hanem az ionok arányának gyors változásával kell számolnunk, ami minden bizonnyal újabb életkörülmény-formáló tényező. Vannak olyan átmeneti övezetek, ahol a mélybeszivárgás korlátozott, vagy nem lehetséges, és nagy sótartalmú felszínközeli vizek alakulnak ki, ilyenkor azonban a felszínnel való szoros kapcsolat következtében oxigénszegénység csak ritkán jön létre. Az átmeneti zóna telítetlen és telített körülményei határozottan elkülönülnek, amelyek fizikokémiai különbségekben mutatkoznak meg. A telítetlen zóna körülményei között a szemcsékhez kötött tapadó és szögletvízben néhány sejtből álló baktériumok vagy a tápanyaggradiensekhez igazodva baktériumkolóniák alakulhatnak ki. Kicsiny méretüknél fogva maguk a baktériumok is valamely elektrolitba szuszpendálva kolloidás rendszerekre jellemző módon vándorolnak, így azok a mikrobák is bekerülhetnek az átmeneti öv telítetlen zónájába, melyek önálló mozgásra nem képesek. A beszivárgási időszakban időleges telítődéssel, gravitációs függőleges szivárgás lép fel, és a talajbaktériumok vagy a talajba került baktériumszennyeződés, például patogén baktériumok gyorsan juthatnak az első vízadóba. Ha ezen a módon baktériumok vagy bármely mikrobák gyorsan jutnak a telített övezetbe, akkor néhány méter úton, néhány napos időtartam alatt erőteljes pH, hőmérséklet, ionkoncentráció és redox körülmények változását kell elviselniök, miközben a telítetlen zóna szabad oxigénbőségót, kvázi-korlátlan utánpótlódását B=baktériumok, S=spórák, G=gombák, NA=nincs adat Yeates et al., (1985) táblázata szerint (2. táblázat ) határozott korreláció volt kimutatható az MS—2 pusztulási mértéke (decay rate) és a kalcium keménység között. Tizenegy talajvíz mintában a kalcium koncentráció növekedésével párhuzamosan a pusztulás mértéke is növekedett. Ugyanazon mintában azonban a kalcium koncentráció növelésével nem sikerült szoros korrelációt kimutatni az MS—1 phagról. Kuznetsova (1960) az Ural—Volga vidék Devon formációjának vizében úgy találta, hogy a szulfátredukáló baktériumok életműködése szempont= 0,5 21,0 360 Idő [h] 4. ábra. Az egy- és többértékű kation arány hatása a szulfátredukáló baktériumok fejlődésére (Kuznetsova, 1960)
