Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Alföldi László:A felszín alatti vizek mikrobiológiai kérdése

130 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 3. SZANt hiszen a kapilláris erők alkalmasint visszajuttat­hatják a talajzónába a már onnan lefelé eltávozott vízmolekulát. Hasonlóképpen vagyunk kénytelenek eljárni ese­tünkben is, és tárgyalásaink tárgyköréből ki kell rekesz­tenünk a felszín ós a talajzóna mikrobiológiáját, és csak a telítetlen zónába bejutó, ott megtelepedő, vagy ott honos mikroszervezetekkel foglalkozunk. A mikroszervezetek életműködésének, szaporo­dásának és pusztulásának törvényszerűségeivel az általános mikrobiológia (Szabó, 1980) foglalkozik, ezért a felszín alatti vizek mikrobiológiájának, mint napjainkban önállósodó vagy önállósodásra törekvő tudományterületnek nem lehet más fel­adata, mint annak vizsgálata, hogy a mikroszer­vezetek életműködésük során hogyan befolyásol­ják a felszín alatti vizek állapotát és fordítva, a felszín alatt lévő víz a maga sokrétűségében milyen életfeltételeket nyújt, milyen életteret biztosít a mikroszervezetek számára, és milyen életkörül­mények alakulnak ki. A mikrobák életműködésük során határozottan módosítják a víz mérhető sajátosságait, ezért korreláció mutatható ki a baktérium működés, különösen egyes specifikus baktériumok működése és a víz kémiai összetétele között, miáltal követ­hetővé válik a jelen és a múlt bakteriális tevékeny­sége a felszín alatti vizekben. Másrészről a felülről lefelé és az alulról felfelé áramló vizek találkozásá­nál az oldott anyagokban szegény és az oldott anya­gokban dús vizek keveredésénél kialakuló sajátos életfeltételek teret adnak a bakteriális populáció kialakulásának. A természetes felszín alatti vízáramlás nemcsak az oldott anyagok transzportjának, hanem a bak­tériumok felszín alatti vándorlásának is fontos tényezője (Olantz és Jack, 1967; Wimpenny et al., 1972; Sinton, 1979; Wilson et al., 1983; Reasoner, 1983; Gerba, 1983). A talaj mikrobiológia és a geomikrobiológia sokrétű folyamatai számos, a felszín alatti vizekkel kapcsolatos elemet tartal­maznak, ezért tudományterületi átfedések nem­csak elkerülhetetlenek, de szükségesek is, mert hasznosítani kell mindazokat a tapasztalatokat, amelyek más tudományterületeken már megszü­lettek. 1. ábra. Hőmérsékletfüggő vízjellemzők (Matthes, 1982) A felszínközeli régiók hőmérséklete napi, szezo­nális és éves ritmicitást mutat (2. ábra), ami a talajvízszint mélységétől függő mértékben érvé­nyesül a víz hőmérsékletében is, és a neutrális övben a terület évi átlagos léghőmérsékletének megfelelő hőmérséklet alakul ki. Ettől kezdve, a mélység felé haladva az adott területre jellemző geotermikus gradiensnek megfelelő mértékben a kőzet és a víz hőmérséklete fokozatosan növekszik. Ismeretes, hogy a hőmérséklet mélyreható befo­lyást gyakorol a mikrobák szaporodására, mint­hogy az enzimreakciók sebessége a hőmérséklet növekedésével fokozódik (Maeda et al., 1976). Az enzimreakciók hőmérséklet-függése bonyolultabb, mint az egyszerű kémiai reakciók hőmérséklet függése. Minden enzimnek van hőmérséklet opti­muma, melynek figyelembevétele esetünkben fel­tétlenül szükséges. Igaz, hogy a pszichrofilek még 0 C°-on is szaporodnak, de hőmérséklet-optimu­muk 15 C°, a mezofilek és termofilek hőmérséklet­2. A telítetlen zóna szerepe a mikrobák felszín alá kerülése során A telítetlen zóna olyan átmeneti ötvözet, amely a víztartó és vízadó képződményeket egyaránt elválasztja a felszíntől. Ez az ötvözet határozott akadályt képez a mikrobák mélybejutásának útjába, elsősorban a gyors hőmérsékletváltozás, az erő­teljes tápanyagcsökkenés és a határozott fiziko­kémiai változás következtében. A hőmérséklet­változás hatására változik a víz sűrűsége, viszko­zitása, izothermál kompresszibilitása és páranyo­mása (1. ábra), ami a változás mértékétől függően önmagában is a mikrobák életfeltételeinek a vál­tozását okozza. 2. ábra. A talajvíztükör hőmérsékletének alakulása a terep alatti mélység függvényben ( Léczfalvi, 1957)

Next

/
Thumbnails
Contents