Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

2. szám - AZ 1838. ÉVI NAGY DUNAI ÁRVÍZ 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Fejér László: A dunai árvizek válogatott bibliográfiája

108 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, l, SZAM 51. Szekszárd—bátai védgáttársulat. Szekszárd Vidéke, 8. évf. 42. sz. 1888. okt. 4. Beszámoló a porgányi zsilip árvízokozta sérüloseiről. Az 189 l-es árvízről 52. KV

ASSAY Jenő—PÉCH József: Előterjesztés a főváros árvédelme és a soroksári ág befolyása tárgyában az 1891. évi jégzajlás alkalmából. YK, 4. füz. 1891. p. 221—229. A budapesti jégtorlódás lehetetlensége. A jeges árvíz lefolyása. A soroksári Duna-ág esetleges megnyitásának kérdése. A jégzajlás tanulságai. Az 1893-as árvízről 53. Vízi Ügyek 1893-ban. VHK, 5. évf. 3. sz. 1895. jan. 17. p. 17—18. A miniszteri jelentés kiemeli a paks-faddi Dunavódgát-táreulat területét pusztító árvizet, melynek hatására megszületett az 1893: XYT. tc. Az 1897-cs árvízről 54. R.: Árvíz. VHK, 7. évf. 32. sz. 1897. aug. 12. p. 261—262. A felső-dunai társulatoknál — noha az árvíz nem haladta meg a töltések koronaszintjét — több esetben töltésszakadás következett be, elsősorban a védekezési tapasztalatlanság miatt. 55. A nyári árvízről. VHK. 7. évf. 50. sz. 1897. dec. 16. p. 417—418. Az augusztusi dunai árvízzel kapcsolatos miniszteri tájékoztató szövege. 56. BÁLINT István: Az Alsó-Csallóközi és Csilizközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat 1876—1926. Komárom, Spitzer ny. 1926. 234 p. A könyv többek között foglalkozik az 1897. évi gátszakadással ós az 1899. évi árvízzel. Az 1900-as áradásáról 57. BOGDÁN FY Ödön: Az idei paksi jégtorlódás. MMÉK, 34. köt. 4. füz. 1900., p. 88—92, 4á. 2f. A hidrometeorológiai előzmények. A januári jégtorlasz kialakulása és méretei. A folyószakasz szabályozásával kapcsolatos következtetések. 58. BOGDÁNFY Ödön—PÉCH József: Az 1900 évi paksi jégtorlódás. VÉ, 11. köt. 1902., p. 101—105, 4á. 2f. Időjárási viszonyok és a jégtorlódás kifejlődése. Az áradást okozó körülmények vizsgálata. Az 1902—1903-as árvízről 59. HAJÓS Sámuel: A dunai jégtorlódásokról. I—II. MMÉK, 46. köt, 10—11. sz. 1912. p. 169—178, p. 185—190, 7á. 5f. 2tkp. A jógtorlódás keletkezése, vízduzzasztó hatása. Az 1902/1903. évi jégjárás a baja—apatini szakaszon A koppányi átvágás jégtorlaszai, s azok megbontási munkálatai. A szigai átvágásban kialakult 1909. évi torlasz robbantása. 60. A Pest megyei Sárközi Ármentesítő Társulat 1903. évi működése. GM, 28. évf. 33. sz. 1904. aug. 18. p. 260—262. A jelentés foglalkozik az 1903. évi januári jeges árvízzel is. 61. ERDŐS Ferenc: Alföldünk zsilipépítészete és a rudolfsgnádi gátszakadás. Bp. Pátria ny. 1910. 26 p. 29á. (Klny. a MMÉK-ből). A tanulmány többek között a társulatnál 1903-ban bekövetkezett gátszakadás műszaki okaival is foglalkozik. Az 1913—14-es árvízről 62. LÁSZLÓFFY Woldemár: A jeges árvizekről. HK, 27. évf. 1—4. sz. 1947., p. 9—17. 8á. 2t. A jégképződés, jégzajlás ós a folyó beállásának folyamata. A jégviszonyok ós a vízállás alakulása a Közép-Dunán 1913—1914-ben. A Duna jogviszonyai. Az 1926-os árvízről 63. BOGDÁNFY Ödön: A Duna 1926. évi nyári árvize. TTK, 58. évf. 836. füz. 1926. okt. p. 486—488. A dunai árvizek típusai. A tárgyalt árvíz eltérése a nyári árvizek általános jellegétől. 64. BENEDEK József: Egy különös gátszakadás. VK, 14. évf. 2. sz. 1932. júl.—

dec. p. 254—255, 2á. A Duna Dráva-toroki szakaszán 1926-bari törtónt árvízi esemény ismertetése. 65. BENEDEK József: A Duna 1926. évi árvize a Dráva-torok tájékán. VK, 14. évf. 1932. júl.—

dec. p. 3—71, 40á. 22t. A jugoszláv jelentós ismertetése. A magyar tanulmány alapjául szolgáló hidrológiai módszer. A jugoszláv érvek cáfolata. A középvizek emelkedése Apatinnál. A katasztrófa felelőssége. 66. LÁSZLÓFFY Woldemár: A magyar Duna vízjárása. VK, 16. évf. 1. sz. 1934. p. 47—54. Az 1926. évi árvíz hidrometeorológiai szempontból. Az 1935-ös árvízről 67. IHRIG Dénes: Az 1935. évi februári mohácsi jeges árvíz. VK, 17. évf. 3. sz. 1935. p. 483—495, 7á. 6f. A víz-, jég- és időjárási viszonyok a torlaszok keletkezése előtti időben. A torlaszok kialakulásának ós megbomlásának folyamata. Az 1940—41-es árvízről 68. TRÜMMER Árpád: Az idei országos árvíz. MMÉK, 74. köt. 27—28. sz. 1940. júl. 7. p. 134—142, 2á. 3t. 8f. A hidrometeorológiai előzmények. Az árvíz lefolyása a Duna- és a Tisza-völgyben. Tanulságok ós a jövőben szükséges intézkedések. 69. MORVA Y Endre: Az 1940. és 1941. évi árvizek. HK, 20. évf. 1941. p. 277—288, lá. Az árvizek hatása Budapesten. A fővárosi Duna-