Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
1. szám - Gulyás Pál–Vermes László: Szemlecikk: Biológia a vízgazdálkodásban
Ű ULYÁS P.—VERMES L.: Biológia a vízgazdálkodásba!! ii — megfelelő növények kiválasztása a töltések és partok védelmére. Elő kell segíteni a különféle vízi biotechnikai módszerek, anyagok, mint természetbarát megoldások nagyobb térhódítását. 2. szekció: A vízkezelés és szennyvíztisztítás biológiája A vízkezeléssel, szennyvíztisztítással, valamint szennyvíziszap kezeléssel és elhelyezéssel foglalkozó szekcióban több új eredményt, illetve részeredményt nyújtó kutatásról, vizsgálatról vagy a gyakorlatban alkalmazott módszerről számoltak be a résztvevők. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy az élő szervezeteknek és a biológiai folyamatoknak jelentős szerepük van a tisztítás hatékonyságának növelésében, mivel az itt lejátszódó folyamatok túlnyomó része biológiai folyamat. Ezért a biológiának, illetve a különféle tisztítási feladathoz fölhasználható mikroorganizmusok, növényi és állati szervezetek, életközösségek megismerésének, életfeltételeik és alkalmazási lehetőségeik feltárásának a jövőben nagyobb figyelmet, az eddigieknél nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a műszaki tervezésben, a kutatás-fejlesztésben és az üzemeltetésben. A gyakorlatban már alkalmazott módszerek: — a vízkezelésben a mangánoxidáló baktóriumok gyorsabb, könnyebb meghatározásának módszere, — a szennyvíztisztításban a tavi utótisztítás, a nádastisztítás, valamint az agroökoszisztómákban (pl. nyárfaültotvónyekben szántóföldi kultúrákban) történő elhelyezésű hasznosítás, — a szennyvíziszap komposztálása, továbbá mezőgazdasági elhelyezése, hasznosítása. Ezek a módszerek kellő adaptálással szélesebb körben alkalmazhatók. A szekció azt jelzi, hogy a kutató-fejlesztő tevékenység sikereként a gyakorlatban is felhasználható új eredmények várhatóak a közeljövőben, a következő területeken: — a fluidágyas technológia és az apatogén gombák alkalmazása a vizek nitrátmentesítésénél, — a baktériumokkal történő detergensbontás ős az aktívszón regenerálás, — a szelektált és az indikátor baktóriumfajok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztítás intenzifikálásában, — a szennyvizekből a foszfor és nitrogén biológiai eltávolítása, — az iszapstabilizálás és az iszapkondicionálás (ultrahangos). E kutató-fejlesztő munkákat gyorsítani és fokozottabban támogatni kell. Az eredményes laborés félüzemi kísérletek alapján üzemi méretű modelltelepeket kell létesíteni és vizsgálni, mert csak ilyenekről nyerhetők a gyakorlat számára felhasználható, megfelelő tapasztalatok. További kutatás-fejlesztés szükségessége, feladatok: — a reducens ós rekuperáló szervezetek jobb megismerése ós felhasználása a szennyvízlebontó ós hasznosító ökoszisztémákban, — a szennyvíztisztításban alkalmazható mesterséges nádültetvény (nádágy) optimális kialakításának ós működtetési feltételeinek meghatározása, — a talajban lejátszódó mikrobiológiai folyamatok jobb megismerése ós tesztelése, — a faültetvónyek alkalmazható nagyságrendjének tisztázása. Ösztönözni kell a biológusok és a mérnökök közös kutatás-fejlesztését a vízkezelésben és szennyvíztisztításban felmerülő, a biológiával kapcsolatos feladatok megoldására. A konferenciára beküldött előadások rövid összefoglalóit tartalmazó magyar és angol nyelvű kiadvány a szervezőbizottság titkárságán beszerezhető (H—10Ü4 Budapest VI., Jlózsa F. u. 91., telex: 22-5584) 5. A konferenciára beküldött dolgozatok jegyzéke Ardó J. (Csehszlovákia): A víztoxikológia néhány módszertani kérdése Balázs D. 0., Kiss MLakatos Oy.: Vízinövónyzet ós bevonatának szerepe az ivóvíztározók vízminőségében Bancsi I.: A Kiskörei-tározó ós térségének biológiai vízminősége Barica, J. (Kanada): A tavak mérgező anyagokkal történő szennyezése ós trofitásuk közötti kapcsolat Bascháné, W. E., Fehér J., Küsz L.: Szennyvíziszapok minősége mezőgazdasági felhasználásra, komposztálásra való alkalmasság szempontjából Bárdy P., Kelecsényi M., Tompa K., Rácz J.: Bokorfüzek felhasználása partvódelemre Gs. Bereczky M.: A Kis-Balaton védőrendszer felsőtározójának hidrobiológiái vizsgálata. Egysejtőek vizsgálata Bitskey J., Bulkai L., Oláh J., Tóth A.: Ultrahangos szennyvíziszap kondicionálás Bitskey J., Juhász J.: Nitráteltávolítás apatogén gombákkal Bodnár J., Nyeste L., Valentin, G.: Hulladók aktív szón biológiai regenerálása Bratchkov, CH. (Bulgária): A szófiai szennyvíztisztító telep hatékonyságának vizsgálata Gzakó L., Miháltz P., Tóth J.: Nitrát eltávolítása ivóvízből fluidizált ágyas biológiai denitrifikáló berendezésben Gsányi B.: A Kis-Balaton védőrendszer felső tározójának hidrobiológiái vizsgálata. A halállomány vizsgálata Dinka M.: A Fertő üledékének C-, N- és P-tartalma Dobolyi E.: Foszforeltávolítás biológiai módszerekkel Erdelics B.: A bodrogzugi holtágak mezofaunája ós szennyezettsógi viszonyai Fischer K., Horváth D-né, Sey 0., Szűcs I., Völgyesi J.: Sertés hígtrágya anaerob erjesztése konvencionális ós rögzített biofilmes reaktorokkal Fleit E., Homonnay A-né: Ikerrendszeríi fluidágyas denitrifikáló berendezés Füri J., Küsz L., Szabó Sz.: Szőlő öntözése kommunális szennyvízzel Oopal, B. (India): A vízinövónyzet szerepe a vízgazdálkodásban Gruiz K.: Biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása baktóriumtenyószetekkel Oulyás P.: A Kis-Balaton védőrendszer felső tározójának hidrobiológiái vizsgálata. A kerekesférgek ós planktonrákok vizsgálata Ovozdiak, P. I. (Szovjetunió): Szennyvizek mikrobiológiai kezelése Gyözö K.: Forgókazettás csepegtetőtestes szennyvíztisztítás (ROTAFILT) Hamar J.: A folyó—sekélyvizű tározó kapcsolat néhány aszpektusa II Ulbricht-Ilkowska, A., Kajak, Z. (Lengyelország): Eutrofizálódó tavi ökoszisztémák funkcionális változásainak nyomon követésére alkalmas paraméterek ós indexek Joó 0.: A Kis-Balaton védőrendszer és a Balaton vízminőségvédelme
