Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Vita

220 hidrológiai! közlöny 1987. 67. évfolyam, 2—3. szam Vita Hozzászólás és általános morgolódás Oorzó György: „Fizikai ós kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás eianobaktériumok spóráinak csírázására" című tanulmánya* kapcsán Felföldy Lajos 1056 Budapest V., Váci utca 45. II 1/27. Cianobaktérium vagy kékalga? Angolszász szerzők (elsősorban bakteriológusok, biokémikusok és orvosok) a régi blue-green algae vagy bluegreens helyett hozták divatba a cyanobacterium szót — kis betűvel és taxonómiai forma ós tartalom nélkül. Később kezdték nagy betűvel írni, de — mivel a szó nem felel meg a mai nómenklatúra szabályoknak — taxonómiai értéket nem nyert. A növényrendszertanban sokféle megoldás született ennek az egységes és minden más élőlénycsoporttól markánsan különböző társaságnak az elnevezésére (Cyanoschizophytineae, Cynaophvceae, Cyanophyta stb.), de a cianobaktérium megmaradt angol szónak, és annyit jelent, hogy kékbaktérium. Tudom, hogy a háború előtti, részben ránk oktrojált (bocs: erőszakolt, kényszeritett, unszolt) germanizálást ma önkéntes anglizálás (vagy inkább USA-izális) váltotta föl, de szakmai magyar nyelvünkből, ha szélmalomharc is, szeretném távoltartásra javasolni ezt a divatot. * Megjelent a Hidrol. Közi. 1987. 2—3. szám, 66 évf., . . . —. .. oldalán. A ,,kékalga" magyar fogalom egyértelmű, félreérthetetlen és találó, helyes szakkifejezés: gyakran zöld, sárga, kék, lila vagy bíborszínű prokarióta algát jelent. Vizsgálatukra algológiai módszereket alkalmaznak, egyértelműen a fitoplankton tagjai és taxonómiailag is jól elkülönülnek a baktériumoktól. Magyar nyelvű dolgozatban nem tartom sem helyesnek, sem szerencsésnek ennek az angol szónak az átültetését. Nem lesz tőle sem tudományosabb, sem modernebb a dolgozat, hiszen nem baktériumok. A „Balatonban előforduló" jelző azt sugallja, hogy a Balatonban csak a tárgyalt heterocisztás fajok élnek, ami nem igaz. Az ,,eutrofizáció" eme latinos formájánál azért jobb a magyarosan képzett eutrofizálódás, mert ennek lehet eutrofizálás alakja is. A Balaton emberi akaratunktól függetlenül eutrofizálódik, a halastavat szerves vagy szervetlen trágyával, amur telepítéssel a halasgazda teszi eutrófikussá: eutrofizálja. Nem hiszem, hogy a magyar tudósokat le lehet szoktatni a csúf és szükségtelen idegen szavak hemzsegtetéséről: faktor, cianobaktérium, N-autotrófikus (nem jó szól), domináns, N-limit (nem jó szó), inkubálás, inhibitorok, szezonális dinamika, kodomináns, szezonaJitás, szezonális „szukcesszió" (helytelen szóhasználat), aktuális hőmérséklet, fényintenzitás, prognosztizálható, sőt „előre prognosztizálható" = előre előrejelezhető stb. Ha a Szerző(k) venné(k) a fáradságot ás magyarul próbálnának fogalmazni (gondolkodni is egy kicsit), sokkal simább, folyamatosabb és gördülékenyebb szöveget kapna /kapnának/ kapnánk. A dolgozat mindazonáltal ered,eti módszerekkel, eredeti anyagon, a Balaton-probléma egyik legkényesebbjéhez, biológiailag talán legérdekesebbjéhez szállít új és fontos adatokat és állapit meg összefüggéseket. A „modern" dolgozatírás célja teleírni az "írólapokat" sok-sok betűvel, és megjelenés után beírni a címet „Dolgozataim jegyzéké"-be, és reszkető inakkal várni az „idézettségi index" javulását. Valamikor az írásmű elkészítése előtt a szerző gondolt arra, hogy valaki MAS-nak írja írnivalóját és a munka homlokán — köszöntötte az olvasót! Mert nem elég leírni azt, amit a szerző érdekesnek tart, nem elég akárhogy papírra vetni gondolatokat, eredményeket, meggyőződést és kételyt, haragot, bút vagy örömet, ŰGY kell azt tenni, hogy meg is értse, hasznosíthassa is az, akinek íródott: az olvasó. Ha a Szerző azzal érvel, hogy igaz! — biológusok számára írtam! — egy szót sem szólhatok. Hazai beteg (aljas?) tudománypolitikátlanságunk eredményeként a Hidrol. Közi. a hidrobiológia mondhatni egyetlen magyarnyelvű fórumává vált. Jogos tehát benne biológusoknak (csak biológusoknak) szánt dolgozatot közölni.