Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Neumann László: A mammutszivattyú

NEUMANN L.: A mammutszivattyú 91 — a Q, illetve az a-ból meghatározott Q

z és v

0 ismeretében kiszámítható a Qls

0 levegőszükséglet és ennek összetevői; — az összetartozó Q vagy Q

z és QLS» értékből megrajzolhatók a mammutszivattyúnak a 7. ábra szerinti jelleggörbéi (

Schulz, 1977). A valóságos folyadék és a zagyszállítás jelleggörbéi alakra egymástól eltérőek. Ez az eltérés abból adódik, hogy a fajlagos csősúrlódási veszteség növekvő folyadékszállításnál valóságos folyadék esetében nő, zagynál pedig csökken. E jelleggörbe egyes pontjaihoz tartozó Q (vagy Q,) és Qls,) hányadosa arányos a mammutszivattyú hatásfokával, ha a szivattyú munkapontja azonos a jelleggörbe vizsgált pontjával. Az origóból a jelleggörbéhez húzott érintő hajlásszögének tangense tg Q Qr,s

0 Az érintési ponthoz tartozó Q es QtjSO aranya a legnagyobb, tehát az e ponthoz tartozó folyadékmennyiséget lehet a legjobb hatásfokkal szállítani. 7. Összefoglalás A mammutszivattyú differenciálegyenleteinek integrálásával kajdiató az ideális folyadék, a valóságos folyadék és a zagy szállítására vonatkozó függvények. E függvénynek a kívánt szállítandó folyadékmennyiség, a csőméret és a levegő-folyadék arány függvényében adják az emelőmagasságot, illetve a mammutszivattyú üzemi munkapontját. Ennek ismeretében meghatározható az emelőcső egyes helyein a nyomás, a sebesség és a súrlódási veszteség, valamint a berendezés hatásfoka. A függvények alapján vizsgálható a mammutszivattyú üzeme a légmennyiség változása esetén és szerkeszthető meg a mammutszivattyú folyadékmennyiség-levegőmennyiség jelleggörbéje is. Irodalom Barth, W., 1964. Stetigförderer, Teil. VI. Hydraulisehe Förderer. Krauskopf - Verlag, Mainz Pattantyús, A. G., 1961. Gyakorlati áramlástan Tankönyvkiadó, Budapest. Schulz, H., 1977. Die Pumpen. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New- York Kézirat beérkezett: 1986. szeptember 19. Átdolgozás beérkezett: 1987. május 12. Közlésre elfogadva: 1987. május 19. Abstract: The air-lift pump L.Neumann The operating, performance conditions of air lift pumps (Fig. 1) have been analysed with the aim of developing improved, more accurate methods of dimensioning and operation control. Exact integration of the difference equations (1) for ideal fluids and (5) for real fluids and slurries yielded the delivery head equations (4) and (7), respectively. These are shown in Figs. 2, 3 and 5. For real fluids and slurries the friction losses in the pipeline have also been taken into account. The intersection of these function plots with the straight line drawn at the height y„ of delivery pipe length represents the air-fluid ratio, or air volume required for operation. In estimating the air demand (Fig. 6), allowance for the advance of air bubbles yields. Eq. 11, while the inclusion of slip losses produces. Eq. 12. In combination with the foregoing, pump efficiency is found from Eqs. 13 and 14. From the corresponding fluid- and air volumes, or efficiencies and air volumes, the performance curves of the pump can be plotted (Fig. 7). 7. ábra. Jelleggörbék