Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Siposs Zoltán: Oligocén agyagok jelentősége Észak-Magyarország regionális víztárolóiban

SIPOSS Z.: Oligocén agyagok jelentősége 83 A Kiscelli Agyag Formáció kőzetösszetételének vízzáró jelentősége csak regionálisan mutatkozik. Helyenként a beágyazások, litoklázisok és a hegységszerkezeti mozgások hatására kevés helyi víztartalom is lehetséges. Az agyagok hézagtérfogatának átlagértéke 1—50 %. Az agyagbányáknál a repedésekkel átjárt agyagmárga szövetek elősegítik a vízvezetést. Magának az agyagmárga szövetének vízleadó és vízvezető tulajdonsága a kis szemcseméret és a rosszul osztályozott szemcsék miatt rossz. A szürke, zöldesszürke agyag, agyagmárga, illetve agyagmárgás aleurit 40—50%-ban agyagfunkciójú képződmény, 50—60%-ban aleurit, 6—7%-nál kevesebb a homok. A CaC0

3 tartalom 10—35%. Ásványos összetételében a kvarc 20%. Az agyagásványok túlnyomórészt illitből állnak, alárendelten kaolinit és klorit is található. Szárazon kemény, kagylós elválású és törésű. Nedvesen plasztikus. Betelepülésként homokcsík, homoksáv és kevés tufa is előfordul (Báldi, 1983; Erdélyi, 1984; Pap, 1976). 4. A további kutatások A gyakorlati alkalmazások során tapasztalható, hogy a vastagabb és agyagosabb oligocén rétegösszletek elősegítik a hőszigetelést a mélyben. Ezért a vizet nélkülöző rétegek is a mélyebben levő víztartó rétegek felett vizföldtanilag jelentősek lehetnek. A fedő mint záróréteg regionális hőmérséklet szabályozóként szerepel és a hőfluxus értékének megőrzése kedvezőbb lehet (Vitális, 1982). A karszt vagy egyéb mélyben lévő kőzetekben tárolt vizek hőmérséklete bár több tényezőtől is függ, azonban az egyik lehet a fedő vízzáró rétegösszlet befolyásoló tényezője, és ez a melegvíz-kutatáshoz nyújthat segítséget (Juhász, 1976; Korim, 1981). Az építésföldtani munkák és a környezetvédelmi feladatok hatására felvetődik a vízvédelem és a toxikus anyagok elhelyezésére alkalmas oligocén anyagok kutatása (Bohn, 1980; Siposs, 1985). Irodalom Alföldi, L., 1979. Budapesti hévizek. VITUKI Közlemények 20:3—102 Balogh, K., 1971. The Isopachyte Map of the oligoeene of North Hungary. Acta Univ. Szegediensis Miner. — Petr., 20, 1:19—30 Báldi, T., 1983. Magyarországi oligocén ós alsómiocón formációk. Akadémiai Kiadó, Budapest Bohn, P., 1980. Környezetföldtani elmélet ós gyakorlat. Módszertani Közlemények IV 1. MÁFI, Budapest Bubics, I., 1978. A budapesti metróépítés földtani eredményei. Mérnökgeológiai Szemle 21:5—61 Dank, V., 1984. Kőolajföldtan. Tankönyvkiadó, Budapest Erdélyi, M., 1984. A toxikus anyagok eltemetésének hidrológiai és hidrodinamikai vonatkozásai. Hidrológiai Közlöny 64, 2: 103—106 Erhardt, Gy., 1,979. Jelentés a Mátra hegység ós Salgótarján — Ózd vidéke természetes vízháztartási vizsgálatairól. MÁFI Adattár, Kézirat, T.: 7697 Geszlernó, Szentpáli, A., 1984. A Dunántúli-középhegység kareztvíztárolójának hőmérlege. Bány. és Koh. Lapok, Bányászat 117, 2:85—88 Hámor, G., 1985. A Nógrád—Cserháti kutatási terület földtani viszonyai. Geologica Hungarica. Ser. Geol. 22 Juhász, J., 1976. Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest Korim, K., 1981. Üledékes medencékben előforduló termálvizek kutatásának módszerei és eszközei. Gcoinform. MÁFI, Budapest Korpás, L., 1981. A Dunántúli-középhegység oligocón-alsó miocén képződményei. MÁFI Évkönyve LXIV, 1:7—140 Liebe, P., Lorberer, Á., Tóth, Gy., 1984. Thermal waters of Hungary. International Geological Congress XXVII th Session, Moscow, USSR 1984. Hungary Excursion 105. Budapest Pap, S., 1976. Alföldi ós ószaki-közóphegysógi kőolaj-földgáztároló kőzetek. Földtani Közlöny 106, Supplementum: 555—580 Siposs, Z., 1953. Előzetes jelentós a budapesti földalatti vasút mélyépítésének földtani észleléseiről. MÁFI Adattár, Kézirat, T. 339 Siposs, Z., 1985. The Importance of Oligoceno Clays in the Regional Aquifers of N Hungary. Proceeding reports of the XIII-th Congress of KBGA. Carpatho -Balkan Geol. Ass., Geol. Inst. Poland-Cracow

. II: 457 Szebónyi, L., 1973. Magyarország hegyvidéki területeinek felszín alatti vízforgalma. A MÁFI Évi Jelentése az 1971. évről: 221—228 Vitális, Gy., 1982. A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana ós természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő XXXI, 1: 67—81 Wundt, W., 1953. Gewasserkunde. Berlin—

Güttingen—

Heidelberg Kézirat beérkezett: 1986. január 30. Átdolgozás beérkezett: 1987. március 27. Közlésre elfogadva: 1987. április 4. The significance of Oligoeene clays in the regional aquifers of North-Hungary Z. Siposs Abstract: As a result of tectonic movements the base rock in the hilly areas of North-Hungary is situated at considerable depths. Here and in the foothill area a major part of the Tertiary cover is composed in the Oligoeene strata of the regional aquaclude Tard and Kiscell Clay formations (Figs. 1 and 2), further of the medium- to poor aquifers in the upper Oligoeene layers (Figs. 3 and 4). The Oligoeene formations are poor sources of domestic or industrial water, which may be classified on the basis of its chemistry as mineral, or medicinal water. Sites for environmentally harmless disposal of toxic wastes can be located in the Oligoeene clay rocks. Mining and civil engineering construction work may be halted by water encountered occasionally. The temperature of water in the deep, karstified Mesozoic rocks is influenced by the thick cover, which influences the opportunities for extracting thermal water and developing geothermal energy. Keywords: Impermeable layer, aquifer, Tard Clay Formation, Kiscell Clay Formation