Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Hírek

Hírek 49 Hírek Keserédes egy évvel a centenárium után A magyar vízrajzi szolgálat tavaly ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az 1886-ban Péch József vezetésével alapított Vízrajzi Osztály a világon az elsők között létrehozott, egységes szemléletű és szervezésű intézmény, melynek akkori alapító okirata máig szólóan érvényes feladatokat sorol fel. (Részlet a közlekedési miniszter 1007/1886. sz. rendeletéből: ,,a folyamszabályozás, ármentesítés, vízhasznosítás és hajózás érdekében szükséges adatok összegyűjtése, a még hiányzók beszerzése, mindezek földolgozása és közreadása. Ezen gyakorlati cél mellett azonban egyszersmind a tudomány szükségletei és követelményei is szem előtt tartandók és nemcsak mindazok a tények megállapítandók, amelyek íolyóvizeink mederalakulására hatással vannak, hanem kipuhatolandók a közöttük létező összefüggések is, hogy mindkettő változásainak tanulmányozásából teljesen megismerjük folyóvizeink természetét, életműködését és törvényeit.") A vízrajzi centenárium eseményei a befejezéshez közelednek. Még megjelenik egy-egy kiadvány centenáriumi emblémával, az esztergomi Vízügyi Múzeum még ajánlja vízrajzi centenáriumi kiállítását, időnként talán még kézbe veszik a centenáriumi plakettet és érmét is. Akárhogy is vesszük, mögöttünk az ünnep, előttünk a hétköznap a maga reménytelen szürkeségével. Elkezdtük a második évszázadot. Ebből az alkalomból talán vessünk még egyszer egy pillantást a centenáriumi év eredményeire és közös dolgaink alakulására. Az 1985-ben szervezett centenáriumi szervező bizottság határozata értelmében a Vízrajzi Szolgálat alapításának 100 éves évfordulója alkalmából az alábbi események megrendezésére került sor: >— Tudományos ülésszak (1986. június 30—július 2.). — Vízrajzi centenáriumi kiállítás (1986. július 2—10 ). A szervező bizottság elhatározta, hogy a centenárium alkalmából vízrajzi emlékplakettet és emlékérmét bocsát, ki, továbbá, hogy a centenárium évében megjelenő vízrajzi, hidrológiai kiadványok vízrajzi centenáriumi felülnyomást kapnak. Az 1985 szeptemberében közzétett felhívást követően mintegy 40 szerző jelentett be dolgozatot a centenáriumi tudományos ülésszakra, a beérkezett dolgozatok átvizsgálása alapján végül is 33 előadás hangzott el a vízrajz múltjáról, jelenéről és távlati célkitűzéseiről. Az Rovatvezető: Vágás István előadások anyaga a Vízügyi Közlemények 1986. évi 2— 4. számaiban megjelent. A jelenre, illetve a jövőre vonatkozó előadások kritikai észrevételei alapján összeállítottuk a vízrajzi tevékenység fejlesztésének főbb irányelveit és azokat az 1986. szeptemberi országos vízrajzi értekezleten a résztvevőkkel megvitattuk. A centenáriumi tudományos ülésszakot 1986. június 30-án dr. Varga Miklós elnökhelyettes nyitotta meg. A megnyitón részt vettek: Baráth József, az OMSZ elnöke. Bencsik Béla. a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke. a vízügyi intézmények igazgatói, a Duna Bizottság igazgatóhelyettese és mintegy 150 — a vízrajz iránt érdeklődő — szakember. Dr. Varga Miklós bevezető előadása után adta át a centenáriumi emlékplakettet a vízrajzi munkában kiváló teljesítményt elért 67 személynek és 12 hazai intézménynek. Ez alkalommal adták át 5 fő részére a Kiváló Munkáért ágazati kitüntetést. Az ülésszak kétnapos munkáját intenzív érdeklődés kísérte mintegy 50—80 hallgató részvételével. 1986. július 2-án az Intercontinentál Hotel üléstermében került sor a centenárium és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) közös rendezvényére amelyet Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes bevezetője után Kovács Antal államtitkár, az OVII elnöke nyitott meg. Az ünnepi ülésen részt vett G. O. P. Obasi a WMO főtitkára, több állami vezető és a tudomány képviselői. Ezen az ünnepségen adták át a centenáriumi emlékplaketteket a nemzetközi szervezetek (UNESCO, WMO, IAHS, IAHR, Duna Bizottság), továbbá a szomszédos országok hidrológiai, hidrometeorológiai szolgálatainak vezetői részére. Emlékplakettben részesült a leningrádi Hidrometeorológiai Intézet is a magyar hidrológusok képzésében kifejtett munkájáért. A megnyitót követően délután került sor a vízrajzi centenáriumi kiállítás megnyitására. A dr. Varga Miklós elnökhelyettes által bevezetett kiállítás mintegy 30 tablón és több tárlón keresztül mutatta be a hazai vízrajzi tevékenység fejlődését a múlt század elejétől napjainkig. Az angol nyelvű ismertető szöveggel is ellátott kiállításon előszeretettel tájékozódtak a nemzetközi rendezvény résztvevői is. A központi centenáriumi rendezvényekkel egy időben vagy azt követően a vízügyi igazgatóságoknál is megemlékeztek a nevezetes évfordulóról, ezeken a megemlékezéseken összesen 3300 emlékérmet adtak át a vízrajzi dolgozóknak és az észlelőknek A kiállítás anyagának felhasználásával — kiegészítve azt Tielyi emlékekkel — az év folyamán centenáriumi kiállítást szerveztek a Felsőtiszavidéki, a Középtiszavidéki és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságokon is. A centenárium jegyében jelent meg 1986 őszén dr. Stelczer Károly könyve a százéves vízrajzi szolgálatról. A könyvről csak annyit: nagy lehetőség volt, kár, hogy nem használtuk ki. Nem valószínű, hogy a közeljövőben újabb lehetőség adódik a vízrajz történetének megírására. Az ünnep után hétköznapok kezdődtek. És az aszály. Es a szokásos kisvízi problémák: hiányzott a vízmércék kisvízi tagja (1. ábra). A centenárium évében is hiányzott. Pedig hányszor leírtuk és elmondtuk: Rossz vízgazdálkodás jó vízrajzi munka esetén is lehetséges, de jó vízgazdálkodás csak minőségi vízrajzi munkával alapozható meg, de ennek feltételei vannak. Vágás (1986.) szerint: „Ha a vízrajzi szolgálat fejlődését kívánjuk. akkor azért a szakmai társadalom minden érdekeltjének tennie kell valamit". Én azt mondom, valamivel többet. Többet szemléletváltozásban és költségfedezetben. Alapvető szemléleti változás szükséges ahhoz ugyanis, hogy a vízrajzi munka tartalmát jelenleg és a jövőben ne kizárólagosan a rendelkezésre álló költségkeret határozza meg, hanem szakmai szempontok is érvényesüljenek. Minden érdekeltnek tud-