Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Fáy Csaba–Halász Gábor–Havas András: A Soproni Vízmű rekonstrukciója és a kapcsolódó megelőző vizsgálatok

FAY CS.—HALÁSZ G.—HAVAS A.: A Soproni Vizmű rekonstrukciója 31 1. táblázat A számított és mért értékek összehasonlítása Nyomás: p számított (barban) Pmért (barban) 9,747 9,808 0,6 3,984 4,048 1,58 5,769 5.528 4,4 4,992 4,908 1,7 5,267 5,408 2,6 4,533 4,908 7,6 3,661 4,008 9,9 3,143 3,558 11,6 4,535 4,628 2,0 5,479 5,388 1,7 3,428 3,288 4,1 4,763 4,748 0,3 Térfogatáram: hely: Qgz&raltott (m'/s) Q inért (m

3/s) rOm^Q^l l Qm J •100(%) Pozsonyi út Bécsi-domb Villasor 0,1227 —0,1148 —0,0107 0,1244 —0,1139 —0,0109 1,36 1,3 1,83 A negatív értékek fogyasztást jelölnek (medence telik). tás jó egyezését mutatja (1. táblázat). Ez bizonyítja, hogy a hálózat egyszerűsített modellje jó volt, hiszen a számításban nem szerepelhetett a városi hálózat összes csöve és csomópontja. A lengésvizsgálatot rövidre fogva mutatjuk be: a hálózat 3 pontján — a Pozsonyi úti szivattyútelepen, a temetőnél és a Rét utcában szereltünk fel mérővonalat. Ennek elemei: Hottinger induktív jelátalakító, híd és mérőerősítő. Az analóg jelet Honywell UV rekorderen rögzítettük. A három regisztrátum a 4. ábrán látható. A legfelső a Pozsonyi úti szivattyútelep nyomócsonkján, a középső a temetőnél, a legalsó a Rét utcában mutatja a nyomás időbeli változását. A folytonos vonal a mérés, az egyes pontok a számítás eredményei. A két felső grafikonon az egyezés jó, a Rét utcánál van eltérés. Ezek elemzését mellőzzük, de megemlítjük, hogy a mérésékből átlagos hullámsebességet is számoltunk, amit később alapadatként használtunk a számításokhoz. A grafikonokból következtetésekel lehet levonni a visszacsapó szelepek működésére és a víz viszonylag magas légtartamára is. A számítás és mérés egyezése az adatbázis megbízhatóságát és a számítási módszer jóságát igazolta (Bálint et al., 1984; Füzy et al., 1975). 3. A tervezett rendszer vizsgálata A rekonstrukció után kialakuló tervezett rendszer vázlatát az 5. ábra mutatja. A rendszer része a Fertőrákoson és Sopronkőhidán lévő szivattyútelepek, a Pozsonyi úti gravitációsan kapcsolt medencék és a városi középövezeti csőhálózat, ami már csak egyetlen medencét, a villasorit tartalmazza. A rendszerben szereplő három szivattyú jelleggörbéinek módosítása lehetőséget ad különféle üzemállapotok beállítására. A sopronkőhidai előtétszivattyú és a fertőrákosi szivattyú után egy-egy zárószerv helyezkedik el, amelyeknek csak a teljesen nyitott és zárt állapotát használtuk. A zárószervek és a különböző szivattyú-jelleggörbék módot adtak arra, hogy egy adatállomány alapján 23 különféle stacionárius állapotot hozzunk létre. A sopronkőhidai előtétgép típusa és vezérlési módja a stacionárius számításkor még nem volt ismert. Ezért vízgazdálkodási szempontok alapján két térfogatáramot (Qfti = 70 l/s é

s Qfa = 130 l/s) választottuk, amelyekhez tartozó szállítómagasság értékét még nem ismertük. Ezért a kijelölt térfoA mérés helye P01S0NYI ÚT A mérésjele 84.06.01.10,00 8 10 12 % 1B 18 20 22 t[s] 4. ábra. A három lengésvizsgálati pontban a számitolt (pontsor) és mért (folytonos görbe) nyomásváltozás gépleállás után