Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
1. szám - Juhász József: A felszín alatti vízkészlet védelméről
2 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM ken belül változik. Ezt azonban a civilizált országokban legtöbb esetben nem lehet hosszú távra biztosítani, ezért az egyes összetevőket külön-külön vizsgáljuk, és igyekszünk minél ésszerűbb telepítéssel a legkellemetlenebb változásokat elkerülni. Azt a földtani tömböt, avielyen belül a termelés kezdetekor kialakult helyzetet meg nem változtatva vagy egyes esetekben javítva a négy komponens állandóságát, vagy terv szerinti változását együtt tudjuk biztosítani — esetleg csak meghatározott időre — hidrogeológiai védőidomnak nevezzük. A védőidom kialakítása így a termelő szempontjából alapvető fontosságú. Az egymás közelébe elhelyezett vízműtelepnél, ha az egyes vízműtelepek hatnak egymásra, nemcsak a hatóterületek, hanem a hatásterületek is átfedik egymást, közös hidrogeológiai védőidomot kell kijelölni. A hidrogeológiai védőidom az adott vízbázis utánpótlási feltételeinek megfelelően felérhet a troposzférába (ha a csapadékból nyeri utánpótlását) a felszínre, vagy — ha nincsen utánpótlás és mélyen van a termelendő rétegvíz — maradhat a felszín alatt. Az alsó határa a termelt réteg feküje alatt marad olyan mélyen, ahonnan már utánpótlásra nem számítunk és amely rétegre már a termelésnek nincs kihatása. A hidrogeológiai védőidom felszíni metszetének felülete a hidrogeológiai védőterület. Tekintettel arra, hogy a káros beavatkozások jelentős hányada a felszínen történik, a hidrogeológiai védőterület a védőidom kiemelkedően fontos eleme. A hidrogeológiai védőidom korlátlan, vagy meghatározott időre nyújthat védelmet. Előbbit nevezzük teljes értékű, utóbbit korlátozott értékű védőidomnak. 3. A teljes értékű védőidom A teljes értékű védőidom kialakítása azt jelenti, hogy azt az egész vízföldtani testet, amely az új telek mellett mind a négy komponensében korlátlan ideig a sokévi átlag körüli ingadozással termel. A korlátlan időre védelmet nyújtó védőidom kialakítási lehetőségéhez szükséges egyik feltétel az, hogy az ember által módosított vízkörforgásnak egy új egyensúlyi helyzete alakuljon ki és a vízjárás függvényében e körül az egyensúlyi helyzet körül alakuljon a termelés. A második feltétel az, hogy azt az egész vízföldtani testet, amely az új geohidrológiai helyzetre hat, meg lehessen határozni és önállóan elválasztani (1. és 2. ábra). Az idegen vízgyűjtőről beszerzett félszíni vagy felszín alatti víz esetében a teljes értékű védőidom a kapott víz vízgyűjtőjét vagy annak egy részét is magába foglalhatja. A rétegvíztartó rétegre kialakított teljes értékű védőidom oldalsó táplálás esetén a gyakorlatban csak a tápterületen vagy annak közvetlen közelében elhelyezett vízmű esetén lehetséges (3. ábra). Ekkor ugyanis a táplálás irányából a védőidom határa a felszín alatti vízgyűjtő határa. Ha a víztartó rétegben eredetileg nem áramlott a víz és a réteg az adott termelés során felülről korlátlan utánpótlású, a teljes értékű védőidom ugyancsak kialakítható (4. ábra). A-A metszet' - A forrás védőidomának hosszmetszete Q) A forrás felszin alatti és felszíni vizválasztojanak befoglalo terület határa (D /I forrás tejjes értékű védőidomának felszíni metszete a hidrogeológiai védőterület fí) A forrás teljes értékű védőidomának felülete a w fametszetben 1. ábra. Forrás teljes értékű védőidoma S A vízbázis A vízbázis hatásterülete (D A vízbázis hatásterületének határa © A vízbázis hatáterületének határa^ (a felszíni és felszin alatti vízgyűjtő területek összegzett hatara) © A vízbázis teljes értékű védőidomának felszíni metszete, a hidrogeológiai védőterület 2. ábra. Völgyi víztartóra telepített vízmű teljes értékű védőidoma A vízhozam és a víz kémiai összetétele szempontjából a tervezett vízmű termelési adatait figyelembe véve meghatározzuk a kitermelhető vízklészlet alapján a stacionér állapothoz tartozó hatásterületet. Ennek horizontális kiterjedése lesz a távolhatás (R). Felső felülete a felszín.
