Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Kovács György: Nagy nemzetközi folyók vízgazdálkodási döntéseit segítő rendszerek

252 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 5—6. SZATJ folyamatoknak — mint pl. a parti szűrésű vizek minőségi változásának — elemzését módszertani tanulmányok készítésével kell megkezdenünk. 6. A projekt munkaterve A munkaterv célja az, hogy a tanulmányozni kívánt önálló kutatói témák áttekinthető felsorolását adja az együttműködő intézetek számára, amiből azok kiválaszthatják, mivel és milyen formában járulnak hozzá a projekt megvalósításához. A felsorolás lényegesen bőségesebb mint a tervezett három éves projectben ténylegesen kidolgozható témák köre. Tudatosan törekedtünk itt egy csaknem teljeskörű tematika kialakítására azért, hogy minden intézetnek lehetővé tegyük az érdeklődési körének megfelelő téma kiválasztását. A hivatkozások megkönnyítése érdekében a témákat decimális számrendszerrel jelöltük, amelynek alapja a project három fő részének megkülönböztetése. Negyedik csoportként az esettanulmányokkal egészül ki a rendszer. Az előzőekben felsorolt szempontokat figyelembe véve a projekt összetevői — az önálló kutatási témák — a következőkben összegezhetők: 1. Az interaktív DSS 1.1. A rendszer magját a Cornell Egyetem és a Lengyel Tudományos Akadémia már kialakította (7. ábra). Ennek véglegesítése és továbbfejlesztése szükséges, hogy lehetővé tegyük 1.1.1. a vízgyűjtőről a folyót érő hatások szimulálását 1.1.2. a gyorsan változó folyamatok vizsgálatát. 1.2. A rendszer már tartalmaz három modellt, meghatározva 1.2.1. a tározók működésének mennyiségi hatásait; 1.2.2. a vízerőtermelés hatásait; 1.2.3. önálló szennyező előrehaladását. 1.3. A lefolyásszabályozással kapcsolatosan kialakítandó további modellek a következők: 1.3.1. a párolgás növekedése a tározók építésének hatására; 1.3.2. árvlzlevonulás ós- előrejelzés; 1.3.3. az oxigónháztartás változása vízlépcsők felvizóben. 1.4. Néhány további szennyezési folyamat szimulációja is szükséges: 1.4.1. az oxigónháztartás jellemzése egyszerű BOI-oldott oxigén modellel; 1.4.2. entrofizációs modell, amely összekapcsolja ja a tápanyagterhelóst ós a klorofill-a termelését; 1.4.3. a hőszennyezós előrehaladása; 1.4.4. a balesetszerű szennyezés hatása. 2. Adat-aggregáló alrendszer 2.1. Az elsődleges adatok kezelésével és feldolgozásával kapcsolatosan három téma vizsgálata szükséges : 2.1.1. a hidrológiai adatok alapvető kezelőrendszeréhez — sőt néhány elem további feldolgozásához is — a WMO/HOMS által javasolt software csomagokat kell felhasználni ós adaptálni, amelyeknek egy részét a VÍTUKl-ban dolgozták ki. 2.1.2. javaslatokat koll kidolgozni a — többnyire térképszerűen ábrázolt — vízgyűjtőjellemzők (geológia, morfológia, talajtan, ökológia) szninszerűsítésóre; 2.1.3. indexeket kell meghatározni, amelyek leírják a földhasználatot ós a vízgazdálkodáIHFORMACIO IGÉNY 2.2 8. ábra. A DSS integrált információ-szolgáltatásai különböző hierarchiájú döntési szintekre si tevékenységet, és amelyek szabályozási változókónt használhatók. A mennyiségi hidrológiai változók elsődleges adatainak halmaza általában napi — vagy még gyakrabban végzett — észleléseket tartalmaz. Ezekből az elsődleges adatokból integrált információt kell kialakítanunk különböző hierarchikus szintre (8. ábra). Az így aggregált paramétereket használhatjuk a modellekben változóként. Három kutatási tevékenység segítheti a mennyiségi hidrológiai változókból integrált információt szolgáltató rendszer kialakítását: HIERARCHIKUS SZINTEK Államigazgatási Gazdasági Műszaki tervezés döntéshozás feladatok Atlacos A'LLAP0T0k

: éves értékek átlagai és szórósai ÍVSZAkl . VA'LTOZXS: havi értékek közepe és szúrásai VÉLETLEN VA'LT0ZA'S0k

; napi vagy dekád adatok valószínűségi eloszlásai Csap od ék , II . , II A csapadekosszeg a vizsgált időszak alatt II II Tényleges evopotranspiráció Átlagos nap) evopotranspiráció a vizsgált időszak adataiból szómjtva Potenciális evopotranspiráció Átlagos napi

t potencionolis (vagy kod) párolgás a vizsgált Jdőszak adataiból számítva A folyó átlagos vízhozama Vapi ótlagvizho'z vet im és annak o vízi, tett fajlagos éri gűjtőferületre Arvlzhozam Evi maximális árvizhozomok átlag és fajlagos értékel Évszakonként számított maximális árvízhozamok átlagértékei is fajlagos értékéi Arvizi valószínűség becslése kisvízi hozamok Azévi kisvizhozomok átlagai (a dekád középértékekbálszámítva/és azok fajlagos értekei A kisvizi hozamok és fajlagos értékeik átlagai évszakonként számítva A kisvizi valószínűség becslése (o tapasztalati eloszlás megfeleli,ha az adalsor hosszabb mintáé* stb 9. ábra. DSS típus információk különböző hierarchikus szintű döntéshozóknak