Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
1. szám - Domokos Miklós: Hidrológiai módszerek Spanyolországban
22 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM 4. ábra. Az évi vízszállítás-adatsorok kettős összegzővonalai egyenesre elfogadhatóan illeszkedik a 8 vízhozammérő állomás közül 7-nek a (z i t tg<x f) értékpárja. (A kivétel: az E. 104 állomás, amelynek a 4. ábrán látható törött összegzővonaláról leolvasott egyik tgocj érték sem illeszkedik.) c) Az (5) tapasztalati összefüggés és a helyettesítendő, kiegészítendő, ill előállítandó adatsorú 2 <7 4 5 6 7 z, mutató [km 1 mW- 10' J] JELÖLÉSEK•• Aj = az E.i állomás sokévi átlagos vízszállítása [Hn^/ev] fa lAj_ Aj [ az E-i és az E.103 szelvény vízszállításának egyi/ft™ ''lAmAioa járásátjellemző kettős összegzővonal iránytangense zí = 10~ 3 Sj Pi J/ 2- tapasztalati mutató [km^m^-IO' 3] Sí = az E-i szelvény vízgyűjtőjének területe [km 2] p; = az íi szelvény vízgyűjtőjének sokévi átlagos csapadéka [mm/év] 5. ábra. összefüggés a sokévi átlagos vízszállítás kettős összegzővonalainak tg&i iránytangense és a Becerril típusú Zi mutató között részvízgyűjtők kiszámított z t mutatóinak felhasználásával, előállítottuk az E. 111 és E. 146 állomás évi vízszállítás-adatsorának hiányzó részét, valamint az adatsor nélküli P.l—P.4 szelvények és a — fentiek szerint elfogadhatatlan észlelési sorozatú — E.104 szelvény adatsorát a teljes 1940/41 — —1962/63 időszakra. így mind a 12 vízfolyásszelvényre kiszámítottuk az évi vízszállítás sokévi Ai átlagértékét és C í=103.-^i_ (6) Pi -Ol lefolyási tényezőjét. (A, az E •% ill. P •i szelvény sokévi átlagos vízszállítása [10 8 m 3/év], p t az illető szelvény vízgyűjtőjének a 2. pontban meghatározott sokévi átlagos csapadéka [mm/év] és S, területe [km 2]). d) A teljes egészében mesterséges adatsorú P.l—P.4 szelvények mindegyikéhez kiválasztottunk egy (teljesen vagy részben) észlelt adatsorral rendelkező, hidrológiailag leginkább hasonlónak tekinthető „bázisállomás" szelvényt (a P.4 szelvényhez pl. az E.103 állomást). Mind a négy ilyen állomáspár esetében, az E.j bázisállomás adataiból kiindulva, Heras tapasztalati képletével kiszámítottuk a vele analógnak tekintett P.j szelvény részvízgyűjtőjét jellemző e 3- lefolyási tényező várható értékét. Az E.103—P.4 állomáspár esetében pl. a P.4 szelvény Heras képletével számított e 4* lefolyási tényezője: lí 2/^— +7—) a V -»«'KM • í«»io:t / ahol I v a (3) szerinti lejtőmutató, I c pedig az (1) szerinti kompaktsági tényező. Összehasonlítottuk a P.l—P.4 szelvényre a (6) ill. (7) képlettel számított e t ill. e t* tényezőt és mivel mind a négy szelvényre 0,8<e í/e i*<l,2 (8) adódott (1. táblázat) — vagyis az eltérések ±20%on belül maradtak, amit tapasztalati képletek alkalmazásakor jó eredménynek tekinthetünk — elfogadtuk a P.l—P.4 szelvény évi vízszállításainak a (c) pontban előállított adatsorát. 5. feladat: Az E.lll és E.146 állomás hiányzó 1951/52— —1962/63 időszaki és a vízhozam-észlelés nélküli P.l szelvény 1940/41—1949/50 időszaki havi vízszállítás-értékeinek becslése A feladat megoldására — havi csapadékadatok hiányában — a következő egyszerű módszert alkalmaztuk: A hiányos észlelési adatsorú E.146 állomáshoz a teljes adatsorú E.115 állomást választva, a 10 éves közös észlelési időszak minden hónapjára mindkét állomásra kiszámítottuk az et = e 103 " (7) fi} — Iii 12 )= 1 fu= l) (9) viszonyszámok értékét, ahol A t, at i-edik év, A t pedig az i-edik év _/-edk hónapjának vízszállítása