Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Tevanné Bartalis Éva: A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényében az 1983–1986 években

212 hidrológiai! közlöny 1987. 67. évfolyam, 2—3. szam 8. táblázat Fitoplanktonailatok a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényére vonatkozóan Jellemzők min. átlag max.(1983— 1986) minta db átlag (veg. időszak) minta db Klorofill-a H g-dm~

3 Kat 1,7 123,9 35,35 178 47,27 126 Ka

s 1,9 109,4 27,25 161 34,02 121 feopigment FeO

0 fig -dm3 0,0 103,2 23,08 159 28,06 119 algaszám t0

6 sejt -dm3 0,20 67,38 7,84 174 10,48 123 biomassza mg -dm3 0,177 34,40 5,88 173 7,96 121 Biomassza számított értéke a Kak-ból biomassza==0,l85 - Ka«—0,943 biomassza klorofill- tartalma Ka

k/B % 0,30 2,52 0,60 0,59 Ka

s/B % 0,14 2,04 0,46 0,43 biomassza terhelés kg -s-l 0,43 45,74 10,03 13,64 Dunavíz KOIk rag -dm3 10,00 31,00 — 18,55 fitoplankton számított KOTkf ing -dm3 0,06 11,18 — 2,48 pigmeiittartalmának mérése alkalmas a biomassza tájékozódó becslésére. — A kovaalga típusu dunai fitoplankton fotoszintézis aktiv klorofill-a tartalma a vegetáció« periódusokban 0,14—0,67% között változik, csak télen emelkedik 1,0% fölé. A kéthullámhossz módszerrel meghatározott pigmenttartalom az együtt mért feopigmentek zavaró hatása miatt nagyobb. A kétféle módszerrel mért pigmentösszetevő mennyiségének és arányainak változása a fitoplankton fiziológiai állapotára is információt nyújt. — A víz szervesanyag terhelésének vízminőségi mutatója a kémiai oxigénigény, a KOIk érték. A biomasszaadatok segítségével megbecsültük, hogy vegetációs szakaszban a KOIk érték átlagosan 11—16%-a a folyóban termelődő szervesanyagból ered. Ilyenkor a másodpercenként levonuló alga nyerstömege meghaladhatja a 40 kg-ot, de általában 5—25 kg -s1, ami a folyó KMn0

4-es kémiai oxigénigény- és nitrát ion terheléséhez hasonlítható. Végül, a 8. táblázatban közöljük az országhatárra érkező (Duna, Rajka, 1848,4 fkm) fitoplanktonnak azokat az információs adatait, amelyeket az 1980as évek első felében jellemzőnek tartunk, mivel ezek az adatok összehasonlító alapul szolgálhatnak a Bős-Nagymarosi Vízierőmű rendszer üzembe helyezése utáni állapot értékelésénél is. IRODALOM T. Bartalis E., 1978. A Duna Rajka—Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége. Hidrol. Közi. 7: 311—318. T. BartalisÉ., 1984.a. Hozzászólás Szilágyi F.: A klorofil mérésmódszereinek összehasonlítása c. cikkéhez, Vízügyi Közi. 2: 345—349. T. Bartalis E., 1984. b. Egyes környezeti tényezők ós biológiai mutatók egybevetése a Duna. rajkai ós bajai szelvényében, Ilidről. Közi. 2: 91—97. Benedek P., 1986. A Duna vízminőségéről. Hidrol. Közi. 66, 4—5: 193—206. Desortová, B. (1981) : Relationship between Chlorophylla Concentration and Phytoplanton Bioinass in Several Reservoirs in Czechoslovakia — Int. Revue ges. Hidrobiol. 66. 2. 1981. 153—169. Dobler, E., Schmidt, A., 1980. Weitere vergleichende Beiträge zur Kenntnis limnologischer Verhältnisse der Donau und Theise, Tiscia (Szeged) 1.5: 45—51. Dokulil, M., 1979. Seasonal pattern of phytoplankton in

: Löffler, H.

: Neusiedlersee 1979: 203—231

. Felföldy L., 1980. A biológiai víz minősítés. Vízügyi Hidrobiológia 9 : 1—263. Hegedűs J., 1986. a) A Duna fitoplanktonja Budapest felett (1659 fkni) I. Mennyiségi vizsgálatok. b) Fitoplankton vizsgálatok a Duna 1659 fkni szelvényében II/A Minőségi vizsgálatok, Hidrol. Közi. 4—5: 267—274. Iliescu, S., Leonte, E., Liculescu, E., Constantin, A. (1984): Die Dynamik des Planktons zwischen den Stromkilometern 495—491 im rumänischen Abschnitt der Donau in Jahre 1983. — 24. Arbeitstagung der IAD, 1984. Szentendre, 75—79. Kiss, K. T., 1984. Changes of trophity • , Ann. Univ. Sei. Bp. S. Biologica Tom. XXIV.' XXVI. 48—59. Németh ,/., Vörös L., 1984. Módszertan ós koncepció felszíni vizek algológiai monitoringjához. Környezetvédelmi Int. Bp. Kézirat, 1—264. Németh, J., Skobrák, F., 1985. Verglsicliende hidrobiologische Untersuchung in dem Haupt- und in Nebenarm der Donau • 25 IAD Bratislava, 237— 242. Nicolescu, N., Oltean, M. (1984): Daten betreffend das Phytoplankton am Deltaeintritt in den Jahren 1981— 1983. — 24. Arbeitstagung der IAD, 1984. Szentendre 91—95. Pyl, L., Stscherbak, W. I., 1985. Struktur und primärproduktion des Phytoplanktons des sowjetischen Donauabschnitts, 25. IAD., Bratislava, 250—254. Schmidt A., Vörös L., 1981. A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években. Hidrol. Közi. 61: 232—331. Szilágyi F., 1982. A klorofill mérós módszereinek összehasonlítása, Vízügyi Közi. LXIV. óvf. 1. 85—99. KGST Egységes Vizsgálati Módszerek I. 231—235. VITUKI-kiadvány Bp. 1970 Kézirat beérkezett: 1987. március S0. Közlésre elfogadva: 1987.július 10. Abstract: Variations in the quantity of phytoplankton in the Rajka cross seetion (R. St. 1848,4 km) on the Danube in the years 1983—1986 É.Tevan Bartalis (Mrs.) From samples taken at Rajka, R. St. 1848,4 km on the Danube, from the main current line in the period 1983—1986, counts of chlorophyl-a, pheopigments and cells were determined, the volume was measured and the biomass estimated. The difference between the chlorophyl-a concentrations determined by two methods is due to the disturbing effect of the pheopigments. The relative quantity of the latter in the pigment content increases in the periods of poor light, rising stage and with growing age