Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Balázs D. Oszkár: Nyíltvízi bevonatképződés tanulmányozása mélyvízű hegyvidéki tározókban

BALÁZS D. O.: Nyílt vízi bevonatképződés 201 tulajdonságai (pl. a szél fenékig felkeverő hatása), hiányzik belőlük a valódi hőmérsékleti váltóréteg, a relatív termális ellenállás. Az így meglévő hőmérsékleti rétegződés mellett azonban nyári időszakban jól megfigyelhető a biológiai eredetű kémiai váltóréteg. Ez különösen a nagyobb termőképességűeknél határozott (1. ábra). Ez a kémiai váltóréteg a tavaszi és késő őszi időszakban a víz hőmérsékleti kiegyenlítődése miatt eltűnik, a víz fenékig átszellőzik. A tározók egyéb jellemzői (térfogatuk, vízkeménység stb.) különbözőek (1—2. táblázat). 2.2. A vizsgálati módszerek Víztározók vízminőségváltozásainak nyomon követésére többek között Sladeckova (1960); Sladecek és Sladeckova (1964) használták az üveglapos módszert. Munkánk során némi változtatással mi is ezt a módszert követtük. 4—5 db számozott üveg mikroszkóptárgylemezt damillal, függőleges helyzetben egymás fölött elhelyezve összekötöztünk, s a tárgylemezek egyik oldalát műanyag szigetelőszalaggal leragasztottuk. Ezeket a fürtöket függőleges helyzetben bocsátottuk le 2, 8, — Köszörűvölgy 4 —ós 12 méter mélységekbe. Mintavétel során a laboratóriumba szállít ás után eltávolítva a szigetelőszalagot azonnal lehetővé vált a mikroszkópos vizsgálat. A vizsgálatok időtartama a következő volt: Láz bérc április 7.—szeptember 21 -ig, Köszörűvölgyjún. 3—szept. 3-ig, ésszept. 29-től november 11-ig, Csórrót július 28— szept. 23-ig, ós szept. 28-tól november 11-ig, Komravölgy júl. 3-tól szept. 23-ig,ós szeptember23—

dec. 16-ig. A tározók vizének kémiai ós biológiai vizsgálatát 1982 nyarán — a bevonatelemzésekkel egy időben — az MSZ 448ésa szakirodalomban (Felföldy, 1980) leírtak alapján végeztük. Az ammónia meghatározásához Nessler reagenst használtunk. A vízminősítés eredménye a 2. táblázatban, egy tipikus nyári állapot fontosabb vízkémiai paraméterei az 1. ábrán láthatók. Az alzaton kialakult bevonat és élőbevonat mennyiségi növekedését a száraz tömeg mérésével kisértük figyelemmel. Savas feltárásos módszerrel állapítottuk meg a bevonat szárazanyagának vas és mangán százalékos arányát. A mikroszkópos elemzéssel különítettük el az élőbevonatot alkotó taxonokat és állapítottuk meg a felületegységenkénti egyedszámukat. 3. Az eredmények és értékelésük 3.1. Kémiai eredmények A bevonat képződését mennyiségi szempontból a száraz tömeg (mgXcm2) mérésével követtük nyomon," 105° C-on. A 2. ábrán láthatjuk, hogy három tározóban a felszínközeli (—2m) alzatokon lényegesen intenzivebb volt a bevonat képződése, mint mélyebben, azonban a Köszörűvölgyi tározó ez alól kivétel, mivel itt a 4 méter mélyre — a kémiai váltórétegbe — helyezett alzaton volt a bevonat képződése a legintenzívebb. A bevonatképződés intenzitásának megállapítására elosztottuk a vizsgálati időszak végén mért száraz tömeg értékeket a képződéshez szükséges hónapok számával. Az igy kapott adatokat a trofitással összevetve azt mondhatjuk, hogy a nagyobb termőképességű tározó 3. táblázat A bevonatképződén intenzitása a különböző tározók termőrétegében Száraz tömeg/hónap Trofit&s Komravölgy 2 m 6,6 7 eu-politróf Lázbérc 2m 0,47 6 eutróf Köszörűvölgy 2 m 0,26 5 mezo-eutróf Csórrót 2m 0,11 4 mezotróf 2. ábra. Az élőbevonat száraz tömegének változásai üveg alzatokon