Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Balázs D. Oszkár: Nyíltvízi bevonatképződés tanulmányozása mélyvízű hegyvidéki tározókban

BALÁZS D. O.: Nyílt vízi bevonatképződés 199 Nyílt vízi bevonatképződés tanulmányozása mély vizű hegyvidéki tározókban Balázs D. Oszkár Észak—magyarországi Regionális Vízművek 3701 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Kivonat: 1982-ben négy, eltérő vízminőségű, 17—22 méter mély ivóvíztározó termő ós lebontó rétegéből üveglemezek alzatul való használatával végeztek bevonat-, ós élőbevonat vizsgálatokat. Megállapították, hogy a bevonatkópződés intenzitása a felszín közelében a legerőteljesebb. A bevonat szervetlen analízise során az alkotóelemek közül a vas ós a mangán százalékos arányát elemezték. A két ion közül nagyobb rendszerességgel ós nagyobb hányadban a vas fordult elő a bevonatban. Kiválása a mangánnal együtt egy tavon belül arányos az agresszív szóndioxid-tartalommai. Nagyobb trofitású vízben a trofogón rétegben a fitotekton kovaalgáinak nagyobb egyedszáma jellemző, szem ben a kevésbé termőkópessel. A kovaalgák két rendje közül a lebontó rétegben csak a Centrales rend egyedei, míg a termőrétegben lévő alzatokon — ellentótben a fitoplankton kovaalgáival — a Pennales rend egyedei domináltak.A heterotróf szervezetek megtelepedését az alzatokon az oldott oxigéntartalom befolyásolja. A vizsgálatok alapján a korábban még nyílt vízi körülmények között megvan a potenciális lehetősége, hogy egy mesterségesen telepített nádasban a vízminőséget valószínűleg kedvezően befolyásoló élőbevonat kialakuljon. K ulcssza vak: bevonat, élőbevonat, mély vizű, víztározó 1. Bevezetés Hazánk természetes eredetű tavai geológiai adottságaink következtében hidrobiológiái értelemben a könnyen felkeveredő, nem rétegzett sekély vizű tavak közé tartozik. Maximális mélységük rendszerint nem éri el a 10 métert sem. Ezzel szemben az utóbbi évtizedekben létesitett víztározóink egy részében a víz mélység a 15—20 métert is meghaladja. Ezeket a tavakat a nyári időszakra jellemző hŐ-és erőteljes kémiai rétegzettség miatt már nem sorolhatjuk a sekély vizű tavak közé, azonban mélységük még nem elegendő ahhoz, hogy igazi mély vizű tavak legyenek. Például hőmérsékleti rétegződésük nem elegendő ahhoz, hogy erőteljes hőmérsékleti váltóréteg — s így termális ellenállás kialakuljon a vízben (Felföldy, 1981; Sebestyén, 1963), azonban erőteljes biológiai erede/. ábra. A tározók vizeinek mélység szerinti kémiai rctegzódése 1982 nyarán