Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Welther Károly–Rück István–Simon Ferencné: Vizsgálatok csatornahálózatok szagártalmának csökkentésére

WELTHER K.—RÜCK I.—SIMONNE: Vizsgálatok, csatornahálózatok 195 anyagáramban jelenlévő —- ismert anyaggal, amely hasonló körülmények között kromatografálva azonos helyen ad csúcsot. 4. Bűzanyagok vizsgálata a MÁFKI-ban Korábbi kutatásaink során szintetikus és természetes aromaanyagok, valamint biológiai folyamatok — fermentáció, állati szervek feldolgozása, növénykémia stb. — vizsgálata során foglalkoztunk a mintavétel és mintakezelés kérdéskomplexummal. Vizsgáltuk a mintával érintkezésbe kerülő szerkezeti anyagok hatását, valamint a minták eltarthatósági idejét. Vizsgálataink során az irodalomban közöltekkel összhangban azt állapítottuk meg, hogy a reakcióképes kéntartalmú vegyületek hajlamosak a rendszer fémes részein megkötődni, ill. átalakulni. Pl.: amennyiben az infravörös spektroszkópiás mérésekhez 1 m hosszú, fómtükrös küvettát használtunk, a kénvegyületekre jellemző sávok eltűntek. Ennek figyelembevételével úgy alakítottuk ki a gázmintavevő edényeinket és az alkalmazott gázkromatográfiás rendszert, hogy a minták komponensei a rendszerben megtett útjuk során nem, vagy csak elenyésző ideig találkoztak fémfelülettel. Mintavételi és analitikai rendszerünk biztosította a minták időbeli stabilitásával járó előnyöket. Részletesen foglalkoztunk a minták dúsításával: — elnyeletéssel különböző mosófolyadékokban; — kondenzáltatással különböző hőmérsékleten; — megkötéssel különböző adszorbensek felületén. Az így kapott eredmények részleges eredményeket szolgáltattak — pl. a gépjárművek kipufogó gázaiban található polieiklikus vegyületek nagv nyomású folyadékkromatográfiás vizsgálata esetén. Vizsgáltuk továbbá a tisztítandó gázáramok feltételezett szennyezőanyagainak bekeverésével előállított modell gázáramok oxidációját. Vizsgálataink során összehasonlítottuk a modellgázok és a bűzképződéssel járó biológiai folyamatok katalitikus oxidációs módszerrel történő tisztításának hatásosságát különböző műveleti körülmények között: Az oxidációs folyamatot lángionizációs detektorral ellátott gázkromatográf, illetve tömegspektrométer — gázkromatográf rendszer alkalmazásával kísértük nyomon a kimutathatósági határig. Megállapítottuk, hogy a biológiai folyamatokban keletkező bűzös gázáramok egyes szennyezőkomponenseinok azonosítása elvégezhető, a bűzkomponensek ingerküszöbe azonban a rendszer kimutathatósági határa alatt van. 5. Szelektív detektorok Kénszelektív lángfotométer detektor és nitrogénfoszforszelektív detektor alkalmazásával vizsgáltuk a gázáramot és mindkét esetben figyelemre méltó mennyiségben találtunk komponenseket. Több komponens azonosítása elvégeztük modellanyagok és irodalmi adatok felhasználásával. A 2/a. ábrán egy jellemző, csatornabacilusok jelenlétében kialakult hővezető képességi detektorral, lángionizációs detektorral, kénszelektív detektorral és nitrogénszelektív detektorral végzett összetartozó elemzése során kapott kromatogramokat mutatjuk be. A bemutatott gázáram összetétele a csatornagázok keletkezéséről elmondottak között szerepelő oxigénhiányos, rothadt szennyvíz feletti gáztérbe jellemző; ,,haed space" technikával vett minta. 2. ábra. Rothadt szennyvíz elemzésekor kapott kromatogramok, különböző detektorok alkalmazásával a) mólszűrős kolonna b) oxi-dipropilo-nitrites kolonna