Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Hegedűsné Papp Márta–Szalai György: A felszín alatti vízrendezés jelene és a fejlődés irányai

184 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM •1. láblázat Áttekintés a Hollanddrain talajcsőfektető gépeinek fő típusairól 1955-ben fSteenbergen ) Típus és modell <3 1955 Gumiabroncsos árokásó 55 1,75 0,22 8 1959 Lánctalpas árokásó 120 1,80 0,22 9 1964 Féllánctalpas árokásó 160 2,00 0,25 10 1966 Lánctalpas árokásó ESL 175-ös 160 1,75 0,30 14 1967 Lánctalpas árokásó ESL 210-es 160 2,10 0,35 14 1972 Lánctalpas árokásó GSL 250-es 200 2,70 0,50 19 1979 Lánctalpas át okásó BSS 320-as 325 3,20 0,50 30 1982 Lánctalpas árokásó 325-ös 300 3,25 0,40 25 1983 Lánctalpas árokásó BSS 360-as 325 3,60 0,65 35 1983 Lánctalpas át okásó BSS 400-as 390 4,00 0,90 45 1984 Ároknyitás nélküli drénfektető eke 200 1,20 1982 Ároknyitás nélküli delta drónezőeke 275 2,20 körüli talajtömörödés veszélye, a mélység szabályozásának kisebb lehetősége ós a korlátozott fektetési mélység, mivel a vonóerőszükséglet a mélységgel növekszik. Emiatt az ároknyitás nélküli talajcsőfektetós kevósbó terjedt az arid ós szemiarid területeken, mint a mérsékelt égövi országokban (Boumans, 1985). A megfelelő mélység és esés beállítása a legkorszerűbb gépeken lézerirányítással történik. A teljes automatizáltság esetében a lézerjel közvetlenül a mélységbeállítóhoz érkezik. A félautomata megoldásnál a mélységbeállítás kézi működtetéssel történik. A lézeres mélységszabályozás egyébként nem garantálja a cső pontos fektetését. Az ároknyitásos csőfektetésnél a munkaárkot nyitva kell hagyni míg a csőfektetés pontosságát nem ellenőrizték. Instabil talajban, mélyebb talajcsövezésnél az árok sokszor beomlik a gép mögött, ami megnehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az ellenőrzést. Egy kísérleti stádiumban lévő új megoldás a „fekete doboz". Ez egy, a gépre szerelt elektronikus berendezés, amely pontosan és folyamatosan regisztrálja a fektetési mélységet és esést. 8. A talajcsövezés költsége A talajcsőrendszer költsége több tényezőtől függ. Az alábbiakban közölt néhány adat — a viiág különböző részeiről — a beépített talaj csövek egy méretére vonatkozik. Ezeknek a hektáronkénti átszámításához a szívó4. táblázat Flexibilis bordázott PVC-talajcsövek becsült fektetési költségei (kavicsszűrő beépítéssel együtt

) CsőBeépítési Költség USD/fm Ország Év átmérő (mm) mélység (m) Költség USD/fm Hollandia* 1985 60 1,2 0,7 Irak 1985 65 2,2 4,0 Irak 1985 100 2,2 4,5 Irak 1985 200 3,0 8,5 Dominikai közt. 1985 200 2,5 6,8 Kína 1985 80 1,6 1,7 Egyiptom 1983 80 1,8 1,3 Egyiptom Peru 1983 200 2,2 1,5 Egyiptom Peru 1982 100 1,8 2,2 Pakisztán 1983 100 1,8 4,0 Pakisztán 1983 200 2,2 11,0 * kókuszrostszűrőzéssel távolságot is ismerni kellene, nemkülönben a nyílt, ill. zárt gyűjtők rendszerének költségét, valamint a területekről elvezető főgyűjtő költségét is. A talajcsőfektetés költsége magában foglalja a csőköltséget, a szűrőanyag és a fektetés költségét. Ezek a költségek függnek a csőátmérőtől, a szűrőanyag, ill. szfíró'zés típusától, a fektetési mélységtől, a kivitelezés módjától. Mindezen tényezőket lényegesen befolyásolja a mai gyors technológiai fejlődés, s ez áll a közeli jövőre is. Különböző (jellemzőül kiragadott) országok 1 fm hosszra vonatkozó becsült talajcsőfektetési költségeit mutatja be tájékoztatásul a 4. táblázat. A költségekben nagy különbségek mutatkoznak. A 60—80 min átmérőjű 1,5 m-nél mélyebbre fektetett csövek (szívók) költsége 0,7—1,7 USD/fm, 2—3 m mélységnél 4—-11 USD/fm. Úgy látszik, a mélységnek nagyobb a hatása, mint a csőátmérőnek. A technológia fejlődésével a műanyagárak csökkenésével világszinten lassú költségcsökkenési tendencia mutatkozik. A költségösszetevők közül a szűrőanyagok költségében mutatkozik bizonyos emelkedés. 9. A jövő kilátásai Noha nehéz prognosztizálni a jövő fejlődését, bizonyos trendek megállapíthatók a közelmúlt fejlesztései, fejlődése alapján. Mivel a korszerű vízszintes talajcsövezés a mai formában viszonylag új eljárás és szerte a világon nagy mezőgazdasági területeken van szükség felszín alatti vízrendezésre, jelenleg nagy aktív termékfejlesztési periódusban vagyunk. Általában az várható, hogy a talajcsövezés a felszín alatti, sőt bizonyos területeken a felszíni vízrendezésben is előtérbe kerül a nyílt vízelvezető hálózattal szemben, azaz beszűkülni látszik, legalábbis a vállalati vízgazdálkodás szintjén a nyílt elvezetőcsatornák használata. Ez csökkenteni fogja a művelési akadályokat, a táblák megközelítésének problémáit, a terület veszteségeket, a fenntartási és üzemeltetési költségeket. Új fejlemények ugyan nem várhatók a talajcsövezés elméletében, de a számítógép segítette tervezéssel pontosabb vízmérlegeket lehet készíteni