Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Hírek

158 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM Almássy Endre: A partiszfirésű vizek szerepe, jelentősége az országos vízellátás-fejlesztési koncepcióban. Altnőder András: A vízbeszerzési adottságok értékelése az országos vízgazdálkodási kerettervben. Dr. Léczfalvy Sándor: Tisza menti partiszűrésű vízbeszerzés a tiszaberceli, tiszadobi és algyői térségben végzett vízkutatási tapasztalatok alapján. Halász Béla: A parti szűrésű vízszerzés problematikája a Tisza menti adottságok figyelembevételével. Dr. Laezkó Ágnes—Horváth Gábor: A Duna menti partiszűrésű vizsgálatok eddigi eredményei és a további feladatok. Dr. Székely Ferenc: A partiszűrésű vízszerzés általános hidraulikája. Dr. Molnár György: A partiszűrésű vízkészlet számítása. Dr. Juliász József: A partiszűrésű vízbeszerzés optimalizációja. Zarándy László—Zólyomi László—Maján György: Partiszfirésű vízszerzési lehetőségek az Ercsi—Adony öblözetben és a Mohács-szigeten végzett vízkutatási eredmények alapján. László Ferenc: A vízminőségi változás folyamatai partiszfirésű vízszerzés környezetében. Zimonyi Márta—Jásza Sándorné: Vízminőségi tapasztalatok a DMRVV által üzemeltetett telepeken. Horváth Gábor: A Szentendre szigeti partiszűrésű vízszerzés védőterület rendszerének kialakítása. Összefoglalót mondott: dr. Juhász József, az MHT társelnöke. A Borsodi Teriileli Szervezet Limnológiai Szakosztálya 1986. május 27-én tudományos eiőadó ülést rendezett Miskolcon a Rakaca-vízgyűjtőn 1981—1985 között végrehajtott FAO-program eredményeiről. Megnyitót tartott: Katona Emil. Előadások: Pintér György: Nem-pontszerű szennyezések elleni védekezés. Az UNDP/FAO Project végrehajtása. Gaál Sándor: Mezőgazdasági ágazati feladatok. Elek Éva: A mfítrágyázási szaktanácsadás továbbfejlesztésének néhány problémája. Fás János: Hordalék- és agrokemikáliák vízszintes és függőleges elmozdulása. Herczeg László: A Rakaca-vízgyűjtő vízminőségvizsgálatának tapasztalatai. Dr. Kienitz Gábor: Táblaszintű — DISNIT — modellezés. Fehér János: Tápanyagterhelési számítások és vízminőségi modellezés a Rakaca-vízgyűjtőre. Dr. Aiidrik Péter: A Rakaca-vízgyűjtőn 1981—1985 közt végzett bakteriológiai vizsgálatok értékelése. V. I. Elkészült Csongrád megye hosszú távú öntözés-fejlesztési terve Csongrád megyében a vízrendezési munkálatok jó ütemű előrehaladása és az aszályosra fordult időjárás következtében 1983—84-ben fölélénkült az érdeklődés az öntözés iránt. Az öntözésre berendezett 19 000 hektárnyi terület (a nagyüzemileg művelt földterület 6%-a) azonban kevésnek bizonyult az aszálykárok mérséklésére, melyek az említett két évben közel 1,5 millárd forintra rúgtak. E súlyos helyzet késztette a megye vezetőit arra, hogy az illetékes vízügyi igazgatósággal hosszú távú öntözés-fejlesztési tervet dolgoztassanak ki. A tervet az ATIVIZIG — több tudományos intézet és helyi szerv bevonásával — 1985—86-ban elkészítette. A terv egyik legfontosabb feladata a távlatilag öntözésre szoruló terület meghatározása volt. Ezt a tervezők kétféle megközelítéssel oldották meg: egyrészt a természeti adottságokból kiindulva, másrészt az üzemi igények fölmérésével. A természeti adottságok közül az éghajlat, a talaj, és a talajvíz kiválasztott jellemzőiből (aszályossági index, diszponibilis vízkészlet, közepes kisvíz) öntözésigényességi mutatót szerkesztettek, melynek értékeit térképen ábrázolták. Öntözésre szoruló területnek azt tekintették, ahol az öntözésigényességi mutató a megyei átlagnál nagyobb és amit öntözésigényes növénykultúra fed (ezt a bruttó terület 60

n/o-ára vették föl). Az így meghatározott területek és az üzemenkénti igényfölmérések eredményeinek összevetésével, ami elég jó egyezést mutatott, a távlatilag öntözésre szoruló területet — a mostanit is beleértve — 80 000 hektárban határozták meg. Az öntözési igények kielégítésére a terv olyan műszaki megoldást tár elénk, mely a korábbi, nagyszabású új öntözőrendszerek kialakulását célzó elképzelésekhez képest jóval kisebb beruházási költséggel valósítható meg és fokozatosan, a kapacitások lépcsőzetes bővítésével helyezhető üzembe. A költségmegtakarítást úgy érték el, hogy az öntözővíznek az öntözendő területre való eljuttatásához a meglévő öntözőrendszerek szabad vízszállító képességét maximálisan kihasználták, az öntözővíz szétosztását pedig zömmel a meglévő belvíz-csatornahálózat fölhasználásával oldották meg. A kilenc meglévő öntözőrendszer hatásterületét sikerült úgy kibővíteni (a főcsatornák meghosszabbításával. új öntözőcsatornáknál a meglévő lokalizációs töltések igénybevételével, esésnövelő szivattyútelepek beiktatásával, kiegyenlítő tározók tervezésével, stb.), hogy csak két új öntözőrendszert kell létrehozni. A kapacitások lépcsőzetes bővítésére a terv — többek között — az öntözőrendszereken belüli tározók fokozatos megvalósítását irányozza elő. Az üzemi öntözés-fejlesztési javaslatok is a költségtakarékossági szemléletet tükrözik: az építési munkák aránya a gépi beruházáshoz képest csekély, s a műszaki megoldások — ahol az lehetséges — kettős rendelkezésűek, azaz öntözésre és belvízelvezetésre egyaránt alkalmasak. A terv a távlati öntözési igények kielégítésében nagy szerepet szán a talajcsöves öntözési eljárásoknak. A vázlattervi szinten kidolgozott műszaki megoldást a végrehajtás ütemezésére szóló javaslat és költségbecslés egészíti ki. Az ütemezést — a megvalósítás technikai és pénzügyi lehetőségeit is mérlegelve — az öntözésigényességi mutató öntözőrendszerenként meghatározott értékei szerint végezték el. A tervet gazdaságossági vizsgálat teszi teljessé. Pál fai Imre A Borsodi Területi Szervezet Hidrogeológiai Szakosztálya a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Északmagyarországi Szervezetével közösen 1986. június 3-án Miskolcon előadóülést rendezett a következő előadásokkal: Dr. Lénárt László: Szpeleológiai eredmények a létrási vizes barlangban. Dr. Böcker Tivadar—dr. Juhász András: Bükk hegységi karsztvízszint-vál.tozások az észlelő fúrások adatai alapján. Czakó László: Vízszint alatti aknahajtások tapasztalatai a Bükk hegység peremi részein. Dr. Bársonyos Jenő—Borbély Sándor—Hegedűs Ferenc: A tapolcai barlangfürdő bővítési munkái. Hernádi Béla: A barlanglezárások tapasztalatai, eredményei. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Környezetvédelmi Bizottsággal közösen 1986. június 3-án előadóülést rendezett, amelyen dr. Hlavay József (Veszprém) a „Kémia a környezetvédelemért" c. előadása hangzott el. A Borsodi Területi Szervezet Közgazdasági és Számítástechnikai Szakosztálya 1986. június 6-án „Számítástechnikai alkalmazás fejlesztések" címmel rendezte meg előadóülését Miskolcon, a következő előadásokkal: Jakab József: Teljes körű főkönyvi könyvelés, utókalkuláció és rovattételrend-nyilvántartás TPA—1148 számítógéppel. Domonyik Ferenc: Vízrajzi adatszolgáltatás. Dr. Szikszai Bertalan: A regionális vízmű vállalatok szervezetelemzése. A Középdunántúli Területi Szervezet 1986. június 10-i előadóülésén Kováts Zoltán (Győr) a hidromechanizációs töltésépítés tapasztalatairól tartott előadást. A Szolnoki Területi Szervezet és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Alkotó Ifjúság Tanácsa „Alkotó