Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVIII. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: A régi térképek 147 ma gyakorlata számára is értékes információkat szolgáltatnak. A régi térképek tanulmányozása alapján levonható gyakorlati következtetések közül kiemeljük, hogy — a hegyrajz, illetve a domborzat felülnézeti lejtővonalkázással történő ábrázolása főleg a morfológiai adottságokra hívja fel a figyelmet. A különálló nagyobb hegyek, továbbá a hegycsoportok vagy hegyvonulatok elhelyezkedése, felszíni futása (2, 4—6,8. és a 14. kép) alapján — a légifényképek értékeléséhez (Gallt, Vitális, 1972) hasonlóan — a hegységszerkezeti formákra és irányokra következtethetünk; — a domborzat nagy tagoltsága a keményebb és a lazább kőzetek váltakozásából álló földtani felépítésre (2, 5. és 8. kép) utal; — a folyóábrázolások felhívják a figyelmet a nagyobb szerkezeti törésekre, a folyók szakaszjellegére. A nagyobb folyók völgyében ábrázolt számos kanyar és a folyót kísérő kisebb patakok és erek mind a holocén ártér meghatározását, mind a teraszvíz feltárási vagy homok és kavics kitermelési lehetőségét jelzik (3, 10. és 11. kép)\ — a kisebb-nagyobb tavak és vízállásos területek, ha már megszűntek, akkor a kedvező víztározási lehetőségre, tőzeg-lápföld jelenlétére (1, 3. és 12. kép), továbbá az egykori vízfelületnek — a fiatal kéregmozgásokra és a csapadékingadozásokra utaló — n mainál nagyobb vagy kisebb kiterjedésére (1, 7. és 9. kép) hívja fel a figyelmet; — a'mind pontosabb századvégi felvételek, illetve felmérések alapján készített ábrázolások pedig a vízgazdálkodási feladatok előtervezéséhez olyan domborzati, morfológiai adottságokra is rámutatnak, amelyek a legújabb térképek mellett még mindig jó és könnyen áttekinthető tájékoztatást adnak egy-egy területről (13. kép), illetve jellegzetes terepszakaszról. A jelen tanulmánynak nem volt célja a bemutatott térképek teljes részletességű elemzése, hanem csak a legfontosabb ós a könnyen felismerhető terepformák (térképi rajzok) tanulmányozására és a nyerhető gyakorlati tanulságokra kívánta a figyelmet felkelteni. Ezért a felhasználás vagy a további tanulmányozás esetén célszerű az eredeti térképek megtekintése, melyekről jóv»l előnyösebb kép tárul a kutató szeme elé, amiből az általános összefüggések ós a finomabb részletek egyaránt jobban kitűnnek. A modern, numerizálódó és absztraháló ábrázolások mellett ezek a régi térképek nagymértékben fejleszthetik a kutató térszemléletét, rávezethetik a felszínformák ós a vízrendszer jobb együtt látására, nemkülönben az eredeti természeti állapot felismerésére, ami ma már a szabályozások ós a beépítettség miatt rejtve maradna. A tanulmányban szereplő térképek reprodukcióját, illetve nagyítását dr. Pellérdy Lászlóné készítette, amiért ezúton is fogadja köszönetünket. Irodalom Barnabás, K. et. al., 1957. Bauxitföldtani kutatások Magyarországon 1950—54 között. A MÁFJ Évkönyve XLVI. 3. I—IV. melléklet, Budapest Dömsödi, J., 1977. Lápi eredetű szervesanyag-tartalékaink mezőgazdasági hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Qalli, L., Vitális, Gy., 1972. Hegy- ós dombvidékek lógifénykópeinek vízföldtani és műszaki-földtani értelmezése. Hidrológiai Közlöny, 52. 10. 419—427 Görög, D., Márton, J., 1802—1811. Magyar Átlás, az az Magyar, Horvát ós Tót országok' Vármegyéi s Szabad Kerületei' ós a' határt-őrző Katonaság' Vidékinek közönséges ós különös Tábláji. Bécs Hrenkó, P., 1986. Neu András hadmérnök altábornagy emlékezete. Geodézia és Kartográfia, 38. 4. 295 Laki, F., Déri, L., 1986. A Kis-Balaton-védőrendszer I. ütemének építése, a munka szervezése, kivitelezői tapasztalatok. MHT VI. Országos Vándorgyűlés, I. szekció. A tavak élete és vízgazdálkodása, Hévíz, 1986. június 17—19. 339—349 Lötz, Gy., 1986. A Kis-Balaton védőrendszer. MHT VI. Országos Vándorgyűlés, I. szekció. A tavak élete és vízgazdálkodása, Hévíz, 1986. június 17—19. 350—359 Vitális, Gy., 1986. A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVI—XVIII. sz. közepe közötti térképek tanulmányozása alapján. Hidrológiai Közlöny, 66. 4—5. 282—289 Vitális, Gy., 1987. Nógrád megye ós a szomszédos területek régi térképeinek tanulságai, tekintettel a dombvidéki víztározásra. MHT VII. Országos Vándorgyűlés, I. szekció. Dombvidéki vízgazdálkodás, Salgótarján, 1987. július 8—10. 329—338 Vitálisné Zilahy, L., 1983. Monor vízszerzési lehetőségei. Hidrológiai Tájékoztató, április, 24—26 A témára vonatkozó további irodalom Vitális (1988) tanulmányának irodalomjegyzékében található. Kézirat beérkezett: 1987. március 4. Közlésre elfogadva: 1987. május 19. Hydrogeologie information derived from maps published in the second hall' of the XVIII-th century G. Vitalis Abstract: As the continuation of the paper „Hydrogeologie Information Derived from Ancient Maps Published from the XVI-th to the Mid-XVIII-th century" (Vitális, 1986), the aim of the present paper is to demonstrate the hydrogeologic information of practical interest, which hydrologists and hydrogeologists can obtain from some typical maps on Hungary published in the second half of the XVIII-th century in conjunction with contemporary knowledge. Details are presented and evaluated from the maps of I. Müller (Figs. 1 to 3), M. Hell (Fig. 4), A. Neu (Fig. 5), J. M. Korabinszky (Figs. 8, 7), L. S. v. E. (Fig. 8), S. Krieger (Figs. 9, 10), Societatis Artarianae (Fig. 11), J. Tomasich (Fig. 12), A. Balla (Fig. 13) and .7. Gerlisch (Fig. 14). The main data of the maps included in the study are summarized in Table 1. Of the practical conclusions derived by studying the old maps, the following are emphasized: — The method of shading applied to orography and contour conditions is especially visual in showing morphology. The location and orientation of particular mountains, groups of mountains and ranges (Figs. 2, 4 to 6, 8 and 14) are indicative, just as aerial photographs, of tectonic forms and directions.