Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVIII. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: A régi térképek 145 11. kép. A Duna—Tisza köze középső része az Artaria kiadó 1792-es keltezésű térképén A tiszántúli térképrészleten (10. kép) a Tisza számos szabályozatlan kanyarulata, valamint a folyót kísérő számos mellékág és lefűződött holtág a holocén ártér elterjedését szemlélteti, míg az uralkodóan észak—déli irányú Káló-ér — amelylyel az előző tanulmány (Vitális, 1986) is foglalkozott —- a Tiszánál szélesebb, vízzel borított, mocsaras, lefűződött medre feltűnő. A bécsi Artaria térképkiadó cég által 1792-ben kiadott térkép Duna—Tisza közi részletén (11. kép) a homokbuckák kiemelt ábrázolása feltűnő. Ismeretes, hogy a Duna—Tisza közén a talajvíz a homokbuckás területeken közelebb van a felszínhez, mint pl. a löszterületeken. Mind a Duna, mind a Tisza völgyében a főággal közel párhuzamos mellékágakat jelez, amelyek a holocén ártér, illetve az árvízjárta területek elterjedésére hívják fel a figyelmet. A nagyobb tavak közül a Szeged melletti Fehér-tót (Palicsi-tó megjelöléssel) a mainál nagyobb kiterjedésűnek ábrázolja, melyet a Soltvadkerttől induló és Kiskunhalas mellett folyó, a mai térképeken már nem ábrázolt vízfolyás táplál. (E vízfolyás az azóta más formában létező, átalakított futású Kőröséri-főcsatornának felelhet meg.) A térkép a Hódmezővásárhely melletti, ekkor már lecsapolt Hód-tót is feltünteti. Végül ismét három magyar térképkészítő XVIII. századvégi térképéből közlünk egy-egy részletet. Tomasich 1792-ben kiadott Zala megyei térképéből a Kis-Balatont ábrázoló részletet (12. kép) emeljük ki. A Zala folyó kanyarulatával érintett két egymással párhuzamos, közel rombusz alakú vízzel borított mocsaras terület gyakorlatilag megegyezik a Kis-Balaton védőrendszer I. és a II. építési ütemében kiépítendő tározóterével (Laki, Déri, 1986; Lötz, 1986). A Zala torkolati részén nem jelöl éles határt sem a folyótorkolat, sem a kis-balatoni mocsár és a Kis-Balaton vízfelülete találkozásánál. Ez a térkép kicsinyítve a Görög— •—Márton-féle „Magyar Átlás" 17. lapján is szerepel (Görög, Márton, 1802—1811). 12. kép. A Kis-Balaton térsége Tomasich János 1792-es kiadású térképén