Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Hegedüs János: Fitoplankton vizsgálatok a Duna 1659. fkm szelvényében: II/b. Minőségi vizsgálatok

HEGEDOS J.: Fitoplankton-vizsgálatok 139 Hortobágyi, T., (1979): A Dunában 1970—1976. években megfigyelt gyakoribb növényi mikroszervezetek szaprobiológiai értékelése. Hidrológiai Közlöny, 7, 287—289. Szemes, G., (1964): Untersuchungen über das l'liytoplankton der ungarischen Donaustrecke in Sommermonaten. Ann. Univ. Sei. Budapestinensis, Sect. Biol. 7, 169—175. Szemes, G., Bozzay, K., Bánáti, M., (1963): A Duna-víz vizsgálata a budapesti felszíni nagy vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira. Hidrológiai Közlöny, 2, 165—176. Szemes, G., (1965): A Duna vízszintingadozása, a periodikusan fellépő algaprodukció, valamint az ivóvíz minősége. Bot. Közlem., 52, 105—110. Tevanné, Bartalis, E., (1978): A Duna Rajka-Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége. Hidrológiai Közlöny, 7, 311—318. Tevanné, Bartalis, E., (1984): Egyes környezeti tényezők ós biológiai mutatók egybevetése a Duna rajkai ós bajai szelvényében. Hidrológiai Közlöny, 2, 91—97. Kézirat beérkezett: 1986. augusztus 18. Átdolgozás beérkezett: 1987. március 27. Közlésre elfogadva: 1987. május 22. Phytoplankton of River Danube above Budapest at river station 1659 km. Part Il/b: Qalitative analysis* J. Hegedűs Abstract: The results of quality studies into the green algae — Chlorococcales — from 1973 to 1976 at R. St. 1659 km on the Danube are described. Their share of the phytoplankton varies from 4,9 to 8,4%, with the principal growing season occurring from June to September. Their temporary proportion in the total plankton increases then steeply and may attain 15 to 20% and the number of their species surpasses that of the diatomaceus algae predominating in the Danube. From the results presented in Table 1 it will be perceived that the vast majority of the green alga species identified occurred with virtually the same frequency over the years studied. Gradual reduction or growth in frequency from year to year was observed with seven species. Those decreasing were Ankistrodemus falcatus var. spirilliformis, Crucigenia quadrata, Lagerheimia genevensis, Lagerheimia wratislaviensis, Scenedesmus acutus, whilst those increasing included Crucigenia rectangularis, Scenedesmus acutus fo. alternans. On the basis of the occurrence frequency percentages the most typical green algae in the phytoplankton of the Danube are as follows: Tetraedron muticum, Ankistrodesmus arcuatus, Ankisrodesmus falcatus, Ankist- rodesmus falcatus var. acieularis, Ankistrodesmus falcatus var. spirilliformis, Distyis-phaerium ehrenbergianum, Crucigenia quadrata, Crucigenia rectangularis, Actinastruin hantzschii, Actinastrum hantzschii var. fluviatile, Scenedesmus acuininatus and Micrac- tinium pusillum. The analytical results of the study series are used to appraise the quality of Danube water in terms of biological indices. According tlio these, halobity: 2, beta-alpha oligohalobic, trophity: 7, eu-politrophic, saprobity: 4—6, from beta mesosaprobic to alpha mesosaprobic stages, toxicity: 0, non-toxic. The toxicity stage (1) — slightly toxic — is observable occasionally, at times when specific polluted, toxic water masses travel down the river. Guidance is given finally to furute studies by which biological quality monitoring on the Danube should become possible. Keywords: jhytoplankton, green algae, Danube, water quality Mikrobiológus, biológus. Budapesten a Steimetz Miklós Gimnáziumban érettségizett Mikrobiológusi oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, egyetemi doktori címét a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte. Tudományos munkatársként dolgozott a Gyógyszerkutató Intézetben, adjunktusként az Egészségügyi Főiskolán. Jelenleg a Fővárosi Vízműveknél, laboratóriumvezetőként hidrobiológiával foglalkozik. Eddig negyven publikációja jelent meg. HEUEDÜS JÄN0S *Pr ;viua parts of tlic papor have been published in Hidrológiai Közlöny, Vol. 06, Nos. 4 — 5, pp. 207 — 275.