Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Gorzó György: Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumo spóráinak csírázására

GORZÓ GY.: Fizikai és kémiai faktorok hatása 127 Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumok spóráinak csírázására (íorzó (íyörgy Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni út (i. Kivonat: A tanulmány egy több éve folyó kutatást zár le. A kutatás célja az volt, hogy a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumok robbanásszerű jelentkezésének közvetlen okait feltárja. A szerző a tó heterogenitásának közvetlen okát az egyes medencék üledékében előforduló heterocisztás cianobaktériumok spóráinak eltérő mennyiségében látja. Megállapítja, hogy a spóraszám, a fajszám ós az üledék fertőzöttségének mélysége az egyes medencék trofitására jellemző. Az üledékben levő cianobaktérium spórák kedvező körülmények között kicsíráznak ós a vízben vízvirágzást, illetve planktonszíneződóst idéznek elő. A tanulmány részletesen foglalkozik azokkal a fizikai (hőmérséklet, fény) és kémiai (oxigén, pH, szerves ós szervetlen anyagok) tényezőkkel, amelyek a spórák csírázását alapvetően befolyásolják. Megállapítja, hogy az üledék spóratartalma, valamint a spórák csírázási feltóteleinek alakulása alapján a cianobaktériumok tömeges jelentkezése időben és térben jól prognosztizáIható. Kulcsszavak: eutrofizáció, heterocisztás cianobaktérium, cianobaktérium spóra, csírázás, csírázási feltételek, prognosztizálás. 1. Bevezetés A nagy kiterjedésű sekély vizű Balaton eutrofizációja a 70-es évektől meggyorsult. A tó heterogenitása következtében a négy medence trofitása eltérő (1. ábra). A trofitás növekedésében jelentős szerepe van a N-autotróf heterocisztás cianobaktériumoknak (Gorzó és Kiss, 1984, 1985; Gorzó, 1985, 1986; Herodek, 1977, 1981; Hortobágyi és Kárpáti, 1966; Oláh et al., 1979, 1981; Oláh és Tóth, 1985; Somlyódy és van Straten, 1986; Tamás, 1974; Vörös, 1979; Vörös et al., 1983). A 8. és 10. hó között tömegesen jelentkező heterocisztás cianonégy medencéjében (1076—1086J baktériumok biomasszája a 70-es évek közepe óta főként a tó Ny-i felében nagy (2. ábra). A cianobaktériumok által okozott vízvirágzással (domináns: Aphanizomenon spp. vagy Anabaena spp.), illetve planktonszíneződéssel (do(1979—1986) mináns: Anabaenopsis raciborskii Wolosz.) egy időben a tó N-limitált, az oldott N/P< 10 (Gorzó és Kiss, 1984, 1985; Oláh és Tóth, 1985). A N-limit a nem N-autotróf algák számára kedvezőtlen, ugyanakkor kedvező a N-autotróf, heterocisztás cianobaktériumoknak. A N-limit a Siófoki- és a Szemesi-medencében rövid ideig tart, a Szigligetiés Keszthelyi-medencében azonban 3—5 hónap is lehet.