Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Andrik Péter–Takács Sándor: Bakteriológiai vizsgálatok nem-pontszerű vízszennyezés kutatására kijelölt mintaterületen

andrik p.—takács s.: Bakteriológiai vizsgálatok 125 mértékéről, a partmenti objektumok vízminőségi hatásairól, a vizek felhasználhatóságáról. Nem nyújtanak azonban kellő támaszt a diffúz (nem-pontszerű) szennyeződések nagyságának, időbeli lefolyásának valós megítéléséhez. Ehhez a bakteriológiai mutatóknak a mintavétel időpontjában mért vízhozamhoz arányosított értékére van szükség. f) A vízminősítés céljára alkalmazott bakteriológiai mérőszámok (közülük legjobban a Clostridium. szám) érzékenyen reagálnak a Rakaca-patak vízhozam változására. Egy-egy árhullám megjelenésekor a bakteriológiai mutatók — a lebegőanyagtartalommal párhuzamosan — gyorsan (órák alatt is) megemelkednek, ez a növekedés a vízhozamváltozás függvényében számszerűén is kifejezhető. A tapasztalatok szerint a vízmennyiség tízszeres ill. húszszoros növekedése a coliform és a 37 °C-os baktériumszámot két ill. három nagyságrenddel emeli. Az árhullám levonulása után visszaáll a patakvíz eredeti minősége. A baktériumtartalmának nagy részét a lebegőanyag hordozza. Az elmondottakból következik, hogy az árhullámok okozta vízminőségváltozás — mint a felszíni lemosódás mértéke — higiénés bakteriológiai vizsgálatokkal is jól követhető, amennyiben a mintavétel vízmennyiségméréssel is párosul. Köszönetnyilvánítás Szerzők köszönetet mondanak Herceg Lászlónak, az ÉVIZIG (Miskolc) laboratóriumvezetőjének, áki segítette a minták beszállítását és a szükséges vízkémiai adatokat rendelkezésükre bocsátotta. Irodalom MSZ. (1971): Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSZ 22901—71. OKI (1984): Módszertani Levelek, 53 592/1984. sz. Tájékoztató a felszíni vizek osztályzásáról. Budapest (kézirat). VITUKl (1981): Rakaca vízgyűjtő felszíni bemosódásából származó szennyezőanyag-terhelésének vizsgálata. Témaszám: 7781/3/4. Budapest (kézirat). VITUKI (1985): Rakaca vízgyűjtő felszíni bemosodásából származó szennyezőanyag-terhelésének vizsgálata. Témaszám: 7611/3/12. Budapest (kézirat). Kézirat beérkezett: 1986. június 2. Átdolgozás beérkezett: 1987. február 11. Közlésre elfogadva: 1987. február 28. Abstract: Bacteriological invent igations on a research basin for non-point source pollution P. Andrik, S. Takács Between 1981 and 1985 bacteriological investigations were performed on the Rakaca research basin designated to study non-point source pollution. On the basis of bacteriological parameters shown in Table 1 and Figs. 1 and 2 water courses of the area are polluted at an average level from a bacteriological point of view. Surface waters are in the 2nd and 3rd water quality class. Due to continuous pollution in flows the level of self-purification is below the requested one. Pollutants are partially of fecal origin and contain Salmonella. The pollution effect of Rakacaszend is indicated by bacteriological samples taken upstream and downstream of the village. Rakaca Reservoir, that is fed by the Rakaca Creek, is clean from a bacteriological point of view. The occasionally high Clostridium number is due to the anaerob processes in the reservoir. In the period considered 1984 was the wettest year while 1982 had average precipitation. Bacteriological investigations prove that significant rainfall increases the level of surface polluntant wash-out. As compared to 1982 the average of several bacteriological indicators increased in 1984 both in the main stream and in the tributaries. Figures 3 and 4 show the change of discharge, suspended material and COD, respectively. Most of the bacteriological indicators, particularly the anaerobic Clostridium number, are related to the suspended material content and thus change together and in the same direction with and as discharge. Increasing discharge ten or twenty times, Coliform and 37 °C bacteria number are increased by 2 or 3 orders of magnitude, respectively. It is likely that bacteria in the creek are transported by suspended material. The paper concludes that surface wash-out can only be tackled by bacteriological methods if water analysis is supplemented by discharge measurement and chemical analyses. Keywords: bacteriological investigations, non-point source pollution, surface wash-out, impacts of floods on water quality 1967-ben végezte el a Kossuth Lajos Tudományegyetem kémia—biológia szakát. Másfél éves vízműves technológiai gyakorlat után, 1969-től dolgozik a Borsod Megyei Köjálban mint a vízbakteriológiai laboratórium vezetője. 1973-ban doktorált a lázbérci víztározó mikrobiológiai vizsgálatainak témaköréből, 1976-ban a BME-en mérnök-biológus szakmérnöki oklevelet szerzett. 1978—80 között Algériában dolgozott. 1971-től kezdődően számos publikációja jelent meg hazai és külföldi vízügyi és egészségügyi szaklapokban, önálló szerkesztésű összeállítása a Vizdoknál. Szakterülete a higiénés víz-mikrobiológia, különös tekintettel a vízfertőtlenítés bakteriológiai kérdéseire. Hidrológiai és közegészségügyi fórumok gyakori előadója.