Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Juhász Endre: A szennyvíziszap komposztálása egyéb hasznosítható anyagok felhasználásával

JUHASZ E.: A szennyvíziszap komposztálása 111 12. ábra. Települési szennyvíziszapok komposztálásának technológiai folyamatábrája (16. sz. pályamű) Számos megoldást, illetve ötletet adó pályázatok közül e cikk keretében csupán két pályamű rövid ismertetésére nyílik lehetőség. A bírálóbizottság által legkedvezőbbnek ítélt pályamű (szerzői: Tóth András és társai) a szennyvíziszaphoz lazító anyagként mezőgazdasági hulladékot adagol (szalma, kukoricaszár,fűrészpor stb.) olymódon, hogy a keverék C/N aránya 35 : 1—40 : 1 között, a pH 7,0—7,5 között, míg a nedvességtartalom w = 40—60% között alakulnak. A hosszanti prizmát a komposzttéren kialakított levegőztető és vízelvezető csőrendszerre telepítik. A prizmákba helyezett oxigén mérő szonda vezérli a mesterséges levegőztetőrendszert oly módon, hogy abban az 0

2 tartalom 5-—15% között maradjon. w = 60% felett levegőbefúvást (szárítást), ez alatt levegő beszívást alkalmaznak. Az 0., tartalomról való vezérlés, valamint a nedvesség és hőmérséklet mérése következtében a fajlagos energiafelhasználás kedvezőbb, az intenzív levegőztetéssel optimalizálható az érlelési idő, azaz az átfutási idő, illetve csökken az energia- és élőmunkaigény. A kedvező hőmérsékleti tartomány (65—75 °C) következtében az anyag pasztörizálódik. A végtermék zsákolható vagy ömlesztett anyagként hasznosítható. A technológiai folyamat a 12. ábrán látható (16. sz. pályamű), Balatonmárián tervezik megvalósítani 1980. évi üzembe állítással. A műszaki megoldás 187195 lajtstromszám alatt szabadalmat nyert (VITUKI). A szintén díjazottak közül kiragadva a 6. sorszámú pályaművet (szerzők

\Wenszky és társai), a szennyvíziszaphoz használatos lazító anyag vízLevegőztetett érlelőtér' Levegőztetett érlelőtér légelsziváfisal • légbefúvóssal 13. ábra. Települési szennyvíziszapok komposztáláséinak technológiai folyamatábrája (6. sz. pályamű)