Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Juhász Endre: A szennyvíziszap komposztálása egyéb hasznosítható anyagok felhasználásával

JUHASZ E.: A szennyvíziszap komposztálása 109 @ Komposzt értékesítés 8. ábra. Voest—

Alpine rendszerű szennyvíziszap-szemét komposztálás technológiai folyamatvázlata kalmazzák a levegőztetett utóérlelési eljárásokat. A műszaki kialakítás rendszervázlatát—kiegészítve a Voest—

Alpine osztrák cég által közreadottakkal— a 7. ábra tartalmazza. E megoldás részletében a 8. ábrában közölt technológiai folyamatterv alapján ismerhető meg. A Dano eljáráshoz (3. ábra) viszonyítva az alapvető eltérés abban jelentkezik, hogy itt a szennyvíziszapadagolás a szemét szeparálása után történik, (kemény anyagok, papír, műanyag, rongy stb. leválasztás) s a komposztálási elő- és utóérlelési folyamat levegőztetés („átszívás") mellett nyílt téren megy végbe. Az előérlelés időigénye megközelítőleg 3—4 hét, míg az utóérlelés további 2—4 hónap, mely összegében közel féléves technológiai időt kíván meg. Nyári időszakban a folyamat hozzávetőlegesen 20—25%-os össz-időrövidülóst eredményez. A komposztprizmák hőmérséklete a levegőbefúvás hatására általában közel 50 °C,-ot, 3—4 nap után, míg~ 80 °C-ot 7 nap után éri el. Amennyiben a komposzt minőségére, illetve szemcsemóreteire további speciális követelményeket kívánnak meg, a technológiai folyamat üvegleválasztó ós finomrosták telepítésével, mágneses vaskiválasztóval stb. egészíthető ki. A komposzt érleléséhez a prizmákon átszívott levegőt szagtalanítás céljából, magából a finom komposztból készített szűrőágyon kell keresztülvezetni. Az így szűrt levegő káros környezeti hatást (bűzt) nem fejt ki. Alapvető, hogy minél finomabb a komposzt minősége, annál kedvezőbb annak felhasználási lehetősége. Természetesen a finomításhoz igénybe vett gépi berendezések mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségeket növeli, amit a minőségkülönbségből eredő árnövekedés csupán részben tud kiegyenlíteni. A komposztkészítés alapvető kísérő tényezője — mint látható volt — a hőképződés. Az utóbbi időben az így képződött hő hőszivattyúval történő hasznosítására, visszanyerésére a kísérletek e területen is beindultak. Az itt fellelhető energiapotenciák hasznosításával a gazdasági mutatók javítását kívánják elérni. A komposzttelepek járulékos létesítményei — pl. külső és belső utak, ivóvízellátás, szenny- és csapadékvíz-elvezetés, villamos energia betáplálása, burkolt tárolóterek, szociális és üzemviteli helységek, mérleg stb. megegyeznek a szennyvíztisztítási szakágazat általános előírásaival. Ezek közül talán külön említést érdemel, hogy nyitott tárolóhelyeken a prizmákról vagy magáról a burkolt területekről a csapadék jelentős mennyiségű komposztot képes a csatornahálózatba bemosni. Ezért a gyűjtőrendszert könnyen takaríthatóvá kell kiképezni, továbbá a befogadó előtt „hordalékfogó" létesítése elengedhetetlen. 4. Lehetőségek a másodlagos anyagok energiatartalmának visszanyerésére Az anaerob szennyvíziszap-kezelés velejárója a technológia folyamán képződő magas metántartalmú biogáz. E keletkező gáz egy része a folyamat fenntartásához szükséges, míg a növekvő kapacitás mellett egyre nagyobb az a gázmennyi9. ábra. Biogáz-hasznosító rendszer folyamatvázlata