Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Juhász Endre: A szennyvíziszap komposztálása egyéb hasznosítható anyagok felhasználásával

JUHASZ E.: A szennyvíziszap komposztálása 107 elhelyezett, folyamatos körforgást végző henger alakú biostabilizátor-dob elején keveredik a szeméttel, melyben végül mintegy 60 °C-on, intenzív levegőztetés mellett 1—2 napig tartózkodik. Ez idő alatt a szerves anyag lebomlása a már jelzett pasztörizálódás mellett indul be. A forgódobban a darabos anyagok felaprózódnak. A dob végén kialakított szitarendszerben az idegen anyagokat elválasztják, majd a dobban előérlelt komposztot 4—6 hetes időtartamú tározótérre szállítják. Ez idő alatt a kiszállított anyagot 1—2 alkalommal átforgatják. A legnagyobb szemcseméret 20 mm. 3. táblázat A komposzt általános összetétele Természetes A komposzt összetevő nedvesség- Szárazanyag anyagainak megoszlása tartalo

m [ %1 Víz Szárazanyag 33,64 66,36 100,00 Hamu 41,80 62,99 Szerves hányad 24,56 37,01 összes N 0,84 1,27 Nitrát-N — — Atnmónia-N 0,14 0,21 Szervesen kötött N 0,70 1,06 Összes P 0,55 0,83 összes K 0,04 0,96 Ca 3,32 5,00 Mg 0,96 1,45 Na 0,26 0,39 pH 5,80 — Az utótározó téren történő rövidebb (15—20 nap) tartózkodási idő érdekében a komposztprizmákat újabban a Dario eljárásnál is átlevegőztetik, aminek következtében javul a szerves anyag lebomlási százaléka, s a tartózkodási idő, ezzel együtt az utóérleléshez szükséges felület is mintegy felére csökken. A rendszerből kikerülő kész komposzt általános összetételét a 3. táblázat tartalmazza. Részben külföldi, részben a Keszthelyen szerzett tapasztalatokra hivatkozva megállapítható, hogy az így nyert komposzt mezőgazdasági hasznosítás szempont jából figyelembe vehető tápértéke alig tér el az istáliótrágya minőségétől. A „félig zárt" vagy „gyorsított" műszaki megoldású eljárásokkal szemben — azokon a helyeken, ahol nyitott utóérlelés alkalmazására nincs lehetőség — már korábban ismertetett zárt gyorskomposztáló rendszereket alkalmaznak. A4, és5. ábrákon — mint egyik legjobban propagált —, zárt rendszerű megoldás — a Weiss — Steinmüller és a Weiss—Kneer bei'endezés kerül bemutatásra. Ezek alkalmasak az iszapnak akár szeméttel, akár mezőgazdasági hulladékokkal való együttes kezelésére. A hazai gyártási háttér mind a tartályok, mind a „mozgató" berendezések gyártására különleges előkészítés nélkül is képes, ezért megvalósításra szintén javasolható. Az eljárások lényege, hogy az iszapot az „előkekezelt" — aprított, darabolt, szecskázott — hulladékokkal az álló henger alakú „keverő reaktor" előtt keverik, majd kb. 5—6 napos tartózkodási idő után mindössze 7—-14 napig prizmákban utóérlelik. A keverőben a hőmérséklet 75—80 °C-ig is felmelegedik. A szerves anyagok lebontását intenzív levegőbefúvással gyorsítják (keverék m

3-enként 1,5 m

3/h levegő). A használt levegőt, mint más rendszereknél is, szagtalaníttás céljából cserélhető komposztszűrőn vezetik keresztül. A 6. ábra Európa egyik legnagyobb és legismertebb szakvállalatának a Hazemag cégnek a technológiai megoldását mutatja be. Ez állítja elő — természetesen a bevitt anyagától erősen függő — legjobb minőségű komposztot, továbbá az éghető maradék anyagból fűtőanyagot is előállít. Ennek következtében a depóniaigényes „maradék" - anyag a minimálisra csökken. ® 4. ábra. A Steinmüller—

Weiss rendszerű szennyvíziszapszemét gyorskomposztálás technológiai folyamata