Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

V.—Balogh K.—Salánki J.: Nehézfémek koncentrációja Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. 89 heavy metals in muscle tissue and body weight of fish from the Swan Avon Estuary, Western Australia. Aust. J. Mar. Freshwater Res. 31, 783—793. [13] May T. W. and McKinney G. L. (1981): Cadmium, lead, mercury, arsenic and selenium concentrations in freshwater fish, 1970—77-National Pesticide Monitoring Program. Pesticides Monitoring Journal 15, 14—37. [14] Merlini M., Cadario G. and Oregioni B. (1977): The unionid mussel as a biogeochemical indicator of metal pollution. In Environmental Biogeoehemistry and Geomicrobiology (Edited by Krumbein W. E.) 3, Ann Arbor Science Puhl. Ann Arbor, Michigan, pp. 955—965. [15] Olafson 11. W. and Thompson A. J. (1974): Isolation of heavy matel binding proteins from marine vertebrates. Marine Biology 28, 83—86. 1

10] Paus P. E. (1972): Bomb decomposition of biological materials. Atom. Absorp. Newslett. 11, 129— 130. [17] Rivers J. B., Pearson J

. E. and Schultz G. D. (1972): Total and organic mercury in marine fish. Bulletin of Environ. Contamin. and Toxicology 8, 257—206. [18] Roch M., McCarter J. A., Matheson A. T., Clark M. J. B. and Olafson R. W. (1982): Hepatic metallothionein in rainbow trout (Salmo gairdneri) as an indicator of metal pollution in the Campbell River system. Can. J. Fish. Aquat. Sei. 39, 1590—1001. [19] Salánki J., V.

—Balogh K. and Berta E. (1982): Heavy metals in animals of Lake Balaton. Water Res. Í6, 1147—1152. [20] Schreiber W. (1983): Mercury content of fishery products: Data from the last decade. The Science of the Total Environment 31. 283—300. [21] Tátrai I. (1980): About feeding conditions of bream, (Abramis brama L.) in Lake Balaton. In Developments in Hydrobiology (Edited by Dokulil M., Metz. H. and'Jewson D.) 3, 81—86. [22] Thomas D. G„ Cryer A., Solbe J. F., De L. G. and Kay J. (1983): A comparison of the accumulation and protein binding of environmental cadmium in the gills, kidney and liver of rainbow trout (Salmo gairdneri Richardson). Comp. Biochem. Physiol. 76C, 241—246. Dr. Gulyás Pál: KtíST biológiai módszerek V1ZDOK Budapest 1983. 244 oldal A vízben élő állatok és növények anyagcseréjükkel jelentősen hatnak a víz tulajdonságaira. A biológiai elemzésnek döntő jelentősége van mindazon kérdések tisztázásában, amelyek a víz minőségét, sőt „egészségét" érintik. A felszíni vizek állapotának értékeléséhez és minőségük ellenőrzéséhez a biológiai ós más elemzési módszerek együttes alkalmazása szükséges. A biológiai vizsgálatok módot adnak a lakosság, az ipar ós a mezőgazdaság vízszolgáltatásával kapcsolatos szerteágazó problémák tisztázásához is. A könyv részletesen ismerteti fő fejezeteiben •— a biológiai módszerek alkalmazását;. — a vizek biológiai vizsgálatát; — a szeszton vizsgálatát; — a beton vizsgálatát; — a szaprobitást; — a toxicitást; — különleges módszereket; — a szaprobionta fajlistát és végül bőséges irodalomjegyzéket. Ezek az egységes módszerek azoknak a biológusoknak a figyelmébe ajánlhatók, akik a vízgazdálkodási vagy egészségügyi szervek laboratóriumaiban ós más hasonló helyeken dolgoznak és a vizek vizsgálatával, minősítésével foglalkoznak. Az egységes KGST biológiai módszerek lehetővé teszik a különböző kutatók által végzett biológiai vizsgálatok eredményeinek összehasonlítását. Ezen túlmenően azonban, az új módszerek közkinccsé tételével a mind fontosabbá váló vízminőségszabályozás és vízi környezetvédelem hatásossága és eredményessége is növelhető. [23] Van Hoof F. and Van San M. (1981): Analysis of copper, zink, cadmium and chromium in fish tissues. A tool for detecting metal caused fish kills. Chemosphere 10, 1127—1135. [24] V. Balogh K. and Salánki J. (1983): A Crustaceaplankton nehézfómkoncentrációja a Balatonban. Állattani Közlemények 70, 7—15. [25] V. Balogh K. and Salánki J. (1983a): Nehézfémszennyezettség vizsgálata biológiai teszt alkalmazásával a Zala alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 63, 333—380. Variations in the Concentration of Heavy Metals in the Organs of Bream in Natural Waters with Different Levels of Pollution By Katalin V.—Balogh and János Salánki Breams (Abramis brama L.) were retrieved from spring to autumn, from the Tihany region of Lake Balaton and from the lower reach of the tributary Zala river, i.e., from two relatively distant sites with different levels of pollution within the same catchment. The concentration of the heavy metals Hg, Cd, Pb, Mn, Cu, Zn and Fe in the organs thereof was determined by atom absorption spectrophotometry. Taking into consideration all data obtained during the period of investigation no organ and no metal showed significant differences in the fish from the two areas. The variations over time of the heavy metals in the organs of bream were of three types: a) stable, constant level (e.g.

: kidney — Fe), b) definite decreasing (e. g.

: muscle — Hg, Pb) or increasing (e. g.

: kidney, liver and gill — Zn) trend from spring to autumn and e) suddden increases (kidney — Hg, Cd and Cu.). Of the organs analysed the kidney appears most suited for indioating the toxic heavy metals (Hg, Cd) under the particular natural conditions. At the level of metal pollution prevailing in Lake Balaton and the catchment thereof the bream was found capable of compensating the environmental effects by its regulatory mechanism. Megrendelhető: Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat 1368 Budapest, I'f 178. Dr. Felföldi Lajos: Hidrológiai szavakban — Hidrológiai Értelmező Szótár VHB 13. kötet. VGI Budapest 1984. 250 oldal Minden tudományban ós szakterületen — az élő nyelvhez hasonlóan — bővül, fejlődik a szakmai nyelv is. A szakkifejezések egységes értelmezése még szakemberek körében sem mindig zavartalan. A tudományággal kapcsolódó szakterületen pedig éppenséggel sok helytelen szakkifejezéssel ill. ezek alkalmazásával lehet találkozni. Ez különösen vonatkozik a vízgazdálkodásban a hidrobiológiára. Több mint 20 éves gyűjtő munka alapján állította össze a szerző az állandóan fejlődő hidrobiológia szakkifejezéseit. A kiadvány 3575 szakkifejezés magyarázatát tartalmazza. Minden szó magyaros átírásban kerül közlósre, természetesen az eredetivel együtt. Külön érdeme ennek a nagy munkának, hogy a szavak eredetét is megadja és egyrészét értékeli is a következő jelölésekkel ill. megjegyzésekkel: t.-k = többé kevésbé; var. = változat; ~ = körülbelül, hozzávetőleg; ! = használatra ajánlott, helyes szó; + =elavult kifejezés; 0=liibás, félreérthető, rosszhangzású, nem ajánlott; =lásd még stb. Minden hidrológiával, környezetvédelemmel, vízminőséggel foglalkozó szakembernek kézikönyvként ajánlható. ígv válik egységesebbé, közérthetőbbé eza sokak számára idegennek tünő tudományág és szakterület. Megrendelhető: Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat 1308 Budapest, l'f. 178.