Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Gayer J.: Bukóaknák energetikai viszonyai Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. 77 [3] Gayer J.: Városi csatornahálózatok tervezési irányelveinek kidolgozása, VITUKI témajelentés, Budapest, 1981. Enorgfltics of Drop Shafts By József Gayer A neglected domain of utility-hydraulics, namoly the energetics of drop shafts has been studied in the laboratory. The head loss, the loss coefficient (called „efficiency") havejbeen measuredjfor a drop shaft of 1000 mm internal diameter and the results analysed from several aspects. The loss coefficient was found to be related liyperbolically to the discharge (Fig. 3), to the Reynolds number (Figs. 4 and 5) and to the „drop number" (Figs. 6. and 7). The latter has the advantage that the variation of the loss coefficient is described by practically the same function for different differential bottom elevations. The effeeiency was found to increase as a linear function of the foregoing variables. For this ease, too, a single functional relationship (between the efficiency and the entrance energy head) could be derived, which may be regarded to be generally valid. Egyesületi és Műszaki hírek Rovatvezető Dr. Vágás István A Német Szövetségi Köztársaságban a mi szennyvízbírság intézményünkhöz hasonlóan „szennyvíz-bevezetési díj" terheli az érintett üzemeket. Altalános a kívánság az ide vonatkozó rendelkezések kibővítésére, illetve szigorítására. A törvénymódosítás nehezen halad előre, mert szeretnének kevesebb végrehajtási és adminisztrációs költséggel nagyobb eredményt, azaz hatékonyabb tisztítást elérni, különösen a veszélyes anyagokra vonatkozóan. A Szovjetunióban a vízjog külön áganként említik az „öntözési jog"-ot. Különleges jogterület ugyanis ott az öntözőrendszereket üzemeltető állami szerveknek ós a vízfelhasználó gazdasági egységeknek a kapcsolata. .Togi szabályozást igényelt a főművi, üzemközi és üzemi öntftzőmfívek összhangjának megteremtése ós folyamatos biztosítása. Több amerikai, Egyesült Államok-beli egyetem levelező tanfolyamokat indított — szakértői irodák műszaki személyzetének bevonásával — a szennyvíztisztító telepek kezelőszemélyzetének továbbképzésére, hogy a telepek bővítésével ós korszerűsítésével keletkező fejlődési kérdések megoldására is felkészítse az üzemeltető személyzetet. Jugoszláv vélemény szerint az ország vízerőhasznosítása, valamint a vízkészlet- ós energiahasznosítása nem áll kellő összhangban. A vízi műtárgyak létesítése pontosabb felméréseket, előmunkálatokat igényelne. Célszerű volna a kis műtárgyak építésénél egységesebb technológia kidolgozása. A jugoszláviai Szlovénia köztársaság vízkószletgazdálkodási szervezeteit újjászervezésük óta igen sokrétű feladatkörrel bízták meg, így az árvízvédelem, a melioráció, a vízminőségvédelem, illetve a szennyvíz elvezetés területén. A karsztvidékek vízvédelme pedig különleges felkészültséget kívánó feladatkör. Hosszútávií vízgazdálkodás-fejlesztési terv az alapja a munkálatoknak. Szovjet szakirodalom elemzi Kína vízgazdálkodásának problémáit, amelyek a vízkészletek aránytalan területi megoszlásából erednek. A Jangce-folyó vízgyűjtőjén található az ország felszíni vízkészleteinek mintegy 40%-a, viszont itt viszonylag kevesebb a jó termőföld. Kínában ezért — eddig még egyelőre csak a tervezőasztalon — óriási vízátvezetósi program-változatokat dolgoztak ki nagytérségi méretekben. Jugoszláviában 2000-ig újabb, mintegy egymillió ha területet szándékoznak öntözésre berendezni ós 300 ezret vízrendezéssel javítani. T. Kuzmanovski tanulmánya szerint a művelhető területek kis hányada öntözött, így még nagy lehetőségek vannak az öntözéses gazdálkodás bevezetésére. A Rajna és néhány más kisebb Német Szövetségi Köztársaság területén lévő folyó mentén vizsgálták, hogy a parti szűrésű kutak vizének klorid-, kálium-, nátrium-, magnézium-, nitrát-, és szulfát tartalma miként változik a tápláló vízfolyás vizének minőségi változásával. Egyelőre érdemleges összefüggést, illetve vízromlást még nem mutattak ki. Ausztria lakossága, úgy, mint a vízellátáshoz szükséges víztermelés évek óta nagyjából állandó. A vízellátással szemben az igények mégis nőnek, mert a belső vándorlás a vízzel jobban ellátott területekre irányul. A vízmű vállalatok az egyre szétszórtabb településformák ellátására egy megoldást látnak lehetőnek: a vízdíjak emelését. Finnország nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek ítéli vízellátásának mai helyzetét, de tudatában van, hogy a lakossági vízellátásnak, ós a fürdők jó vízellátásának a szerepe növekszik. A ritkán lakott területek vízellátásának javításán túl ott is fontos feladat az ipar okozta vízszennyezés csökkentése és a jó vízminőség fenntartása. Hollandia; mai vízellátása is korszerűnek mondható. A felszíni- ós talajvizekből történő vízbeszerzós főként a felszíni vizek szennyezettsége miatt nagymérvű vízelőkészítést ós víztisztítást igényel. Svájc vízellátásának öthatoda talajvíz beszerzésre épül. Nagy a jelentősége az utánpótlódó víz minősége védelmének ós a talajvízszennyezés lehető kizárásának. A természetes víztisztulásban vannak ugyan tartalékok, ele a vízvédelem mindenképpen elsődleges jelentőségű tíz ország vízellátásában. Szovjet szerzők — üzemeltetési tapasztalataik nyomán — felvetik a szélenergia mezőgazdasági vízhasznosítási rendeltetésű hasznosítását. Kisebb szólgenerátorok működtetésével szereztek értékes tapasztalati adatokat. A Német Szövetségi Köztársaságban különböző teljesítőképességű csepegtetőtesteket az eleveniszapos eljárással kombinálva vizsgálták, hogy megállapítsák: szükséges-e a csepegtetőtest és az eleveniszapos rendszer közé ülepítőmedence alkalmazása a csepegtetőtestről leváló biológiai hártya előzetes eltávolításához. A vizsgálat szerint a köztes ülepítés felesleges. A szennyvíztisztítás célja régebben kizárólag az volt, hogy az elfolyó víz minél jobb minőségű legyen. Ma viszont az azonos tisztítási teljesítmény eléréséhez a minél kisebb energiafelhasználás elérése vált a legfontosabb feladattá. Egyes szerzők a finombuborékos levegőztetést ós az oldott oxigénmennyiség szabályod zását ajánlják. A földbe süllyesztett, szennyvizet szállító csővezetékek illesztése a kiszivárgás szempontjából veszélyes hely. Japán szabadalom szerint olyan műgumi-gyanta anyagból készítik a tömítőgyűrűket, amelyet a szivárgó víz megduzzaszt ós tömítő hatását így megnöveli. A Német Szövetségi Köztársaságban igen kedvezően nyilatkoztak az új műanyag jó tulajdonságairól. Folytatás a 83. oldalom