Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Dr. Buzás Kálmánné–Horváthné Csongrádi Katalin: Az üzemi vízgazdálkodás rendszervizsgálatához szükséges információs rendszer és adatfeldolgozás

55 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szánt Az üzemi vízgazdálkodás rendszervizsgálatához szükséges információs rendszer és adatfeldolgozás DR. BÚZÁSKÁLMÁNN É'—H ORVÁT HIÍ CSONGRÁDI KATALIN* Bevezetés Az üzemi vízgazdálkodási rendszerek (ÜVR) célszerű üzemeltetés^ és megalapozott fejlesztése csak a különböző termeléstechnológiák, az alkalmazott vízhasználati és -kezelési módok, valamint a környezeti befolyásoló tényezők törvényszerűségeinek és összefüggéseinek ismeretében valósulhat meg. Az ÜVR alapvető tulajdonságait összetett fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredője alakítja ki. A rendszer ben mozgó anyagáramok menynyiségi és minőségi változásai egyaránt függnek a rendszer határain belépő frissvíz és a kilépő használtvíz mennyiségi, minőségi változásától, a rendszerben elhelyezkedő funkcionális elemek működési hatékonyságától, a berendezések kezelésével összefüggő emberi tevékenységtől, valamint a környezet hatásától (vízbázis, légállapot stb.). Az ÜVR-t jellemző információk tehát igen széleskörűek és bonyolult rendszer esetében összefüggéseik szinte áttekinthetetlen adattömegként jelentkeznek. A fejlesztési döntés előkészítéséhez nélkülözhetetlen a beszerzett információk rendszerezése, strukturált tárolása és számítógépes feldolgozása. Ezért az ÜVR fejlesztési célú rendszervizsgálatához egy célszerűen felépített és megfelelő adattartalommal rendelkező információs rendszer kialakítása szükséges. Íj Az információs rendszer felépítése Az általános felépítésű, nyílt rendszerű információs rendszer meghatározott igények szerint rendezett, logikailag összefüggő adatokat tartalmaz. Alapja az adatbázis, melynek részei a szervezett rendben tárolt adatok, az adatszerkezetek és dokumentációi és a kezelő programok. Az 1. ábrán mutatjuk be az általános információs rendszer felépítését. Az ÜVR fejlesztési célú rendszer vizsgálatának információs rendszerével szemben két alapvető követelményt támasztunk, amelyek egyúttal meghatározzák annak tartalmát és szerkezetét. A) Az információs rendszer alkalmazkodjon a felmerülő fejlesztési feladattípushoz. B) Az információs rendszer illeszkedjen a rendszervizsgálat különböző szakaszaihoz. AJ Az információs rendszert tartalmilag három alrendszer mérhető és nem mérhető tulajdonságainak adataival kell feltölteni. Ezek az alrendszerek : — termelés technológiai — környezeti — űzetni vízgazdálkodási. Az ÜVR rendszervizsgálata szempontjából a termelés technológiai alrendszer, mint felhasználói követelmény, a környezeti alrendszer pedig, mint külső korlátozó feltétel jelentkezik. A belső korlátozó feltételek magában a meglévő vízgazdálkodási rendszerben keresendők, mint a tervezés és/vagy a korábbi fejlesztések eredményei. * Vízgazdálkodási Budapest. Tudományos Kutatóközpont, 1. ábra. Az általános információs rendszer felépítése Fig. 1. Setup of a general information-system Felhasználói követelményeket az üzem termelési tevékenysége (alapanyag, gyártástechnológia, termékfajta, termékstruktúra, termelési volumen, gépi berendezések, a termelés időrendje, az élőmunkaigény, stb.) támaszt az üzemi vízgazdálkodási rendszerrel szemben. Az ipartelep meghatározott helyeirr, a termelési folyamat által determinált időbeli változás szerint, adott mennyiségű, minőségű és nyomású vizet kell biztosítani, illetve a keletkező használt vizek kezeléséről, viszszaforgatásáról vagy elvezetéséről gondoskodni. A gyártástechnológia folyamatai és a berendezései határozzák meg azt, hogy az üzemi vízgazdálkodási rendszerben milyen időtartamban és milyen mértékben állhatnak elő időszakos működési zavarok (vízminőség romlás, nyomáscsökkenés, stb.). A korlátozó feltételek egy része abból a térségi vízgazdálkodási rendszerből származik, amely földrajzilag az adott üzemi vízgazdálkodási rendszer közvetlen külső természeti környezetét jelenti (felhasználható szabad vízkészlet, használtvizek befogadója, stb.). Ezeket a korlátozó feltételeket a területileg illetékes vízügyi hatóság szabja meg. A korlátozó feltételek másik része általános, országosan érvényes hatósági előírások formájában jelentkezik műszaki-környezetvédelmi (szennye-