Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
1. szám - Dr. Gősi Péter–Pohl Oszkár: Ipari vízhűtőrendszerek
50 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Dr. Gősi P.— Pohl O.: Ipari vízhűtőrendszerek beruházási költségekkel számolva, pl. az új, nagy erőművi tornyok csaknem kizárólag természetes szellőzéssel készülnek. Az ipari üzemeknél viszont gyakran olyan alacsonyra adódik az optimális vízhőmérséklet, amit már csak ventilátoros tornyokkal tudunk gazdaságosan előállítani. A nedves hűtőtornyok osztályozásának másik lényeges módja a víz és levegő áramlás egymáshoz viszonyított helyzete szerint történhet : a gyakorlatban az ellenáramú és keresztáramú hűtést egyaránt alkalmazzák. Bár az ellenáramú termodinamikailag egyértelműen kedvezőbb a keresztáramúnál, egyéb meggondolások miatt eléggé sok keresztáramú torony is épült. 2. ábra. Elpárologtató rendszerű vízhűtőkor vázlata Fig. 2. Scheine of an evaporating water cooling system 3.1 A hűtőtorony 3.1.1 Száraz hűtőtornyok. A száraz hűtőtornyos rendszer vízgazdálkodási és környezetvédelmi szem pontból nem okoz nehézségeket, mivel pótvízigény gyakorlatilag nincs. A száraz hűtőtorony fő részei a hőcserélő, a levegő áramlását létrehozó ventilátor vagy kürtő, a ventilátor és a hőcserélő burkolata és szükség esetén a megfelelő fagyvédelmi berendezés. 3.1.2 Elpárologtató rendszerű (nedves) hűtőtornyok. Szerkezeti felépítés. Az elpárologtató rendszerű hűtőtornyok a levegő továbbítás módja szerint lehetnek természetes és mesterséges szellőzésűek (ventilátoros tornyok). Az adott technológiai folyamat dönti el, hogy melyik típus alkalmazása a gazdaságosabb. A mai energiaárakkal, ,?. ábra. Természetes szellőzésű hűtőtorony vázlata Fig. S. Sketch of a cooling tower with natural draught Csepplevalasztó 4. ábra. Mesterséges szellőzésű hűtőtorony vázlata Fig. 4. Sketch of a cooling tower with artif icial ventilation A 3. és i. ábrán egv természetes és egy mesterséges szellőzésű hűtőtorony látható. A tornyok fő részei: a hűtőbetét, vízelosztó rendszer, cseppleválasztó, medence, ház, ill. természetes szellőzésnél kürtő, ventillátor és fagy védelmi berendezés. A hűtőrendszer költségalakulásában a legjelentősebb szerepe a hűtőbetét típusának van. A betét határozza meg ugyanis egy adott hűtési feladatnál az alkalmazandó hűtőtorony méretét és így a beruházási költségeket. Másrészt a meglévő tornyoknál az intenzívebb hűtőhatású l etét alkalmazásával alacsonyabb vízhőmérsékleteket tudunk elérni, ami a technológiai folyamatnál jelentős megtakarításokhoz vezethet. A hűtőbetétek anyaga régen csaknem kizárólag fa volt. A fa ugyan hűtéstechnikailag kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, élettartama azonban viszonylag rövid, cseréje élőmunkaigényes, ára pedig magas. Méréseink szerint a hazai erőműveknél, iparvállalatoknál kb. 6—7 éves üzemidő után olyan mértékben károsodott a fabetét, hogy a hűtőképesség több, mint 5 °C-kal romlott, ezért általában 6—7 évenként cserélték a fabetéteket.