Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Paálné dr. Brückner Helga: Az ipari szennyvíziszapok kezelésének lehetőségei

48 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Paálné dr. Brückner H.: Az ipari szennyvíziszapok kezelése csak szennyvíziszap kezelési, hanem importkiváltási szempontból is fontos, (u. i, A mezőgazdaság az igényeit csak jelentős mértékű állati takarmány behozatallal tudja fedezni.) Kémiai átalakítással járó szennyvíziszap hasznosítást főként a nagy szervetlen anyag tartalmú iszapoknál lehet alkalmazni. Ezek közül az eljárások közül az alábbi megoldást lehet kiemelni: — galvánipari szennyvíziszapok hasznosítása: a szelektíven gyűjtött galvániszapok — kísérleti üzemi — hasznosításával a Komárom megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat (Tatabánya) foglalkozik. Az üzem kapacitása jelenleg csak 100—150 t/év galvániszap (a kapacitás szárazanyagtartalomra vonatkozik) feldolgozása. A vállalat elsősorban Zn, Ni, Cu tartalmú iszapokat vesz át. Az előállított termékek részben fémhumátok, részben fémsók. Ez utóbbi terméket a galvániizemek visszaveszik. Végül oxidációt (égetést) alkalmazó hasznosítás a cementgyártásban, illetve a téglagyártásban történő szennyvíziszap felhasználás. A megoldás a VOLÁN, AFIT, stb. telepeken képződő olajos szennyvíziszapokra, valamint bizonyos galvániszapokra alkalmazható. Természetesen ezen hulladékok felhasználása az idézett technológiákban korlátozott mértékű. Az ipari szennyvíziszapok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszer és mezőgazdasági ipari üzemektől származó szennyvíziszapok hasznosítása van megoldva. A hasznosítás mértéke is ezen a területen növelhető. A hasznosítási arány növelésének azonban a következő feltételei vannak: — Olyan hazai gyártású flokkuláló vegyszer kifejlesztése, amely alkalmazása mellett az élelmiszeripari üzemekben leválasztott szennyvíziszap állati takarmánynak feldolgozható; — A keletkező iszapok fokozottabb mértékű víztelenítése. — A mezőgazdasági üzemeknél célszerű lenne elérni — megfelelő érdekeltségi rendszer alkalmazásával — az iszapokat hasznosító eljárások bevezetésére, illetve az így előállított termékek felhasználására vonatkozó nagyobb mértékű vállalkozói készség kifejlesztését [14]. Szenny víziszapok képződésének csökkentése A szennyvíziszap probléma nemcsak az iszapok ártalmatlanításával és hasznosításával oldható meg, hanem a keletkezés mértékének csökkentésével is. A csökkentés lehetőségére technológiánként többféle eljárás alkalmazható. Ezek ismertetésére azonban e cikk szűk keretein belül nincs lehetőség. IRODALOM [1] 56/1981 (XI. 18.) MT rendelet: A veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről. Budapest. [2] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Győr. [3] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. 1983. Nyíregyháza. [4] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Szombathely. [5] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Alsódunavölgyi Vízügvi Igazgatóság. 1983. Szeged. [6] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Székesfehérvár. [7] VGI: ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Északmagvarországi Vízügyi Igazgatóság. 1983. Győr. [8] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. 1983. Szolnok. [9] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. 1983. Szeged. [10] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Debrecen. [1 1] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. 1983. Pécs. [12] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. 1983. Nyíregyháza. [13] VGI: Ipari szennyvíziszap felmérésének összesítése, feldolgozása. Közópdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. 1983. Baja. [14] MÉLYÉPTERV: Élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok ós szennyvíziszapok kezelése, ipari és mezőgazdasági hasznosítása. Összefoglaló. 1984. Budapest. [15] ÉVM: Lakás- és Kommunálisügyi Főosztály. Ütmutató a települési folyékony ós iszapszerű hulladékok ártalmatlanításához. 1982. (Építésügyi és Tájékoztatási Központ). Budapest. [16] 9001/1985. (TK 13.) OKTH sz. közleménye a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával és átmeneti tárolásával, valamint hagyományos energiatermelő kazánokban és nyilttéren történő égetésével kapcsolatos követelményekről. Budapest. [17] Benedek Pál—Valló Sándor: Víztisztítás—Szennyvíztisztítás Zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó. 1982. Budapest. [18] I. Sz. Turovszkij: A szennyvíziszap kezelése. Műszaki Könyvkiadó. 1980. Budapest. Possibilities of the treatment of industrial sludges Paal-Brückner, H. (Mrs) The paper was aimed at discussing the origins and the treatment of industrial wastes. The large volume (13 million m

3) developing annually in the country and its unsatisfactory treatment necessitated the solution of this environmentally dangerous problem in a shorter or longer time period. This present compilation was prepared to help this goal by discussing the most important sludge-eliminating and utilizing solutions. Attention is called to the fact that by improving the basic technologies it will be possible to reduce the volume of produced sludge.