Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Paálné dr. Brückner Helga: Az ipari szennyvíziszapok kezelésének lehetőségei

Paálné dr. Brückner H.:Az ipari szennyvíziszapok kezelése Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám 47 Az égetésnél a szükséges égéshő elérése céljából az iszapot össze lehet keverni egyéb, száraz, az iszapnál magasabb égéshőjű hulladékkal, pl. mezőgazdasági hulladékkal, nem hasznosítható fűrészporral, kommunális szilárd hulladékkal stb. Égetésre általában a következő típusú berendezések, illetve megoldások alkalmazhatók: (17—18) — etázs égetőkemence, — forgódobos égető berendezés, — fluid ágyas égető kemence, — nedves oxidáció. Etázs kemence. A kemence több tűzterű, henger alakú, tűzálló béléssel ellátott acélköpeny, amelyben egymás felett elhelyezett, vízszintes tűzálló tűzterek vannak. Ezekkel a tüzterekkel — miután az iszap áthalad minden egyes tűztéren — megvalósítható a tökéletes kiégetés. Az iszap mozgatását kaparókarok végzik. A kemencében három működési szakasz van: a szárító, az égető (700—900 °C) és hűtő szakasz. A kemence alkalmazásának előnyei: — nagy víztartalmú iszapok elégethetők, — a füstgáz hamutartalma csekély, — jó a rendszerben a hőátadás, — rövid a tartózkodási idő, — tökéletes a kiégetés (nincs tűzhatás), — könnyen automatizálható. A kemence alkalmazásának hátrányai: — magas beruházási költség —- bonyolult üzemeltetés — csak nagy égetési kapacitás esetén alkalmazható rentábilisan. Forgódobos égető kemence. Az égető egy enyhe lejtésű, forgó mozgást végző, belülről tűzálló falazattal ellátott csőkemence, amelyhez a füstgázok tökéletes kiégetése céljából utóégető kanna csatlakozik. A berendezés alkalmazásának igen sok előnye van: — nem érzékeny a terhelés változásra, — a kemence kialakítása egyszerű, azonos a cementiparban használt égetőkemencével, — a beruházás fajlagos költsége — főleg nagyobb égetési teljesítmény esetén — alacsonyabb az előzőnél, valamint a fluid berendezésnél is, — kisebb égetési kapacitás mellett is alkalmazható berendezési típus. A berendezés hátrányai: — nagy helyigény, — kevésbé jó hőhasznosítás A következő berendezés típusok ismertetésére röviden, csak a teljesség kedvéért kerül sor. Alkalmazásuk ma még nem terjedt el. Fluid égető. Az iszapot a fluid ágyban az égető levegővel tartják fluid állapotban. Az égetési hőmérséklet 800—1000 °C. Az ,,ágyat" kvarchomok képezi. A berendezésben nagyon jó hatásfokú kiégetést lehet elérni, azonban az égetőegység igen érzékeny a terhelés, az összetétel, a halmazállapot és egyéb változásokra. Az iszap fluid állapotának fenntartása a nagy ventillációs munka következtében költséges. Nedves oxidáció. Az eljárással kis szárazanyagtartalmú (5%) iszap is környezetkímélő módon — azonban rendkívül költségesen — égethető el. A nedves oxidációt kétféle változatban próbálják alkalmazni. Egyik esetben a szervesanyag tartalom 100%-os lebontása a cél, ezt 250 °C-on, 85 bar nyomáson végzik; a másik megoldásnál 225 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten, alacsonyabb nyomás alkalmazása mellett, csak részleges oxidációt hajtanak végre, hogy könnyebben szűrhető iszapot nyerjenek. Ezt azután tüzelőanyagként lehet felhasználni. Az ismertetett berendezések közül Magyarországon a forgódobos kemence alkalmazása terjed el. Ma három nagyobb teljesítményű, üzemi — elsősorban iszapot (de egyéb halmazállapotú hulladékot is) — égető berendezés működik Százhalombattán, Balatonfűzfőn és Leninvárosban. Ezeken kívül van több olyan iszapégető egység is, amely — elsősorban energiaproblémák miatt — sajnálatos módon nem működik. A hulladékanyagokat ártalmatlanító országos hálózatban előkészítés alatt áll két égető berendezés megvalósítása. Ezek közül elsőként megvalósuló üzemben — Dorogon — mintegy 10 000 t gyógyszergyári szennyvíziszap kerül majd elégetésre. Szennyvíziszapok hasznosítása A szennyvíziszapok hasznosítására ma már számos lehetőség van. A szennyvíziszap probléma megoldásánál minden esetben a kifizetődő hasznosítási megoldásokat kell előnyben részesíteni az ártalmatlanítási eljárásokkal szemben. Kommunális, illetve organikus iszapokra elsősorban biológiai eljárások alkalmazhatók. A kommunális szennyezett iszap és kommunális szilárd hulladék együttes komposztálása: ilyen berendezés működik Keszthelyen. A képződő komposzt a mezőgazdaságban használható. Biogáz előállítása Több biogáz üzem működik Magyarországon. Állattartásból és egyéb mezőgazdasági folyékony, illetve iszapos hulladékból állítanak elő biogázt pl. Szécsényben, Ráckevén. Kommunális szennyvíziszapból a Fővárosi Csatornázási Művek állít elő biogázt. Félüzemi szinten folyik Egerben a szeméttelepen olajiszap és kommunális szilárd hulladék együttes lerakása, melyből biogázt fejlesztenek. Az üzemekben keletkező biogázt tüzelőanyagként használják fel. A szennyvíziszapok biológiai átalakításának és egyben hasznosításának másik módja a megfelelő módon, mezőgazdasági területre történő elhelyezés, ez történhet folyékony és víztelenített állapotban is. Az eljárást kommunális és bizonyos fajta élelmiszeripari szennyvizekre lehet alkalmazni. A nagy fehérje-tartalmú vágóhídi, tejipari-, bőripari, stb — szennyvíziszapok az Állati Fehér je Feldolgozó Vállalat üzemeiben állati takarmánnyá dolgozhatók fel. Ezen hasznosítási módszer nem-