Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

6. szám - Vita

378 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZAM Mindezekből az (1) és (2) megállapítás a ma­tematikában régen ismert és elfogadott. A (3) megállapítást legjobb tudomásom szerint előttem senki sem tette meg, annál is inkább, mert kiter­jedtebb, műszakilag is értelmezhető alkalmazásá­hoz az „exponenciális egyenletű vonalak" geo­metriai értelmezésére is szükség volt, azt pedig saját magam dolgoztam ki. A komplex szám nem-euklideszi ábrázolása, a komplex változós függvények nem-euklideszi ér­telmezése elsősorban gyakorlati hasznú, mert nem arról van szó, hogy egy ismert fizikai tényt más formában írjunk le, mint eddig, hanem az új mód­szer eddig a komplex változókkal le nem írható jelen­séget tesz leírhatóvá. A nem-euklideszi leírás, mint ahogy a tanulmány a (9) egyenlete mutatja, po­tenciálos mozgások leírására nem is alkalmas, hi­szen a Cauchy­Riemann egyenletek továbbra is az euklideszi értelmezésre vonatkoznak, s a közve­tett differenciálás éppen a nem-euklideszi változó­kat fosztja meg attól, hogy kielégíthessék a poten­ciálossághoz szükséges Cauchy-Riemann egyen­leteket. Egyébként, ma ezt már nyíltan ki lehet jelen­teni: egy percig sem érdekel, hogy tudományunk — tehát a matematika és a mérnöki tudomány — önálló gondolatmenetébe vágó eszmefuttatásaimnak kidolgozásuk pillanatában éppen nincs valamilyen ,,prakticista" oldaluk. Arra való a szakmai társa­dalom együttműködése, hogy ilyet közvetve, vagy közvetlenül megteremtsen az, akihez a megvaló­sítás lehetősége a legközelebb áll. Ha nem a közös­ség pénzét kockáztatjuk bizonytalan célokra ezzel: korszerűtlen minden olyan elmélkedés, amely az el­méleti kérdések kidolgozását az állítólagos gyakorlat­ra hivatkozással megkérdőjelezi. Azt hiszem, önmagában egy módszerről, vagy akár korszellemet is alkotó, vagy tükröző tudo­mányos álláspontokról, iskolákról nem lehet ki­mondani azt sem, hogy a fejlődést elősegítők, azt sem, hogy gátlók, ha azokat a természeti tények leírására helyesen alkalmazták. A baj akkor kelet­kezik, ha az elméleteket érvényességi határainkon kívül csupán a forma kedvéért erőszakoljuk. A nem-euklideszi rendszerrel (rendszerekkel) kapcsolatos filozófiai viták kérdésébe itt nem mennék bele. Néhány megjegyzés: a különböző nem-euklideszi rendszerekkel köznapi világunk­ban együtt élünk, tehát nem a világ euklideszi, vagy nem-euklideszi, hanem a különböző folya­matok, jelenségek sorolhatók be valamelyik geo­metria rendjébe. A gömbön hosszúsági és széles­ségi körök útján tájékozódunk, és senkinek sem jut eszébe pl. repülésnél vagy hajózásnál, hogy síkgeometriai kifejezésmódokat keressen. Itt a, gömb sugara a természetes alaphossz. De a Bolyai­féle, vagy az exponenciális egyenletű vonalak köz­ti k görbületi hossz is hidraulikai (vagy sztatikai) értelmezésű, hiszen, mint ahogy ezt 1968-ban e lapban közöltem: arányos a talajvízkutak leszí­vási hatástávolságával, amire a kúthidraulika már régebben ismert összefüggéseket adott. Más talajban más ennek az értéke, függ még több egyéb tényezőtől is. Vagyis: más feltótelek közt más a hatástávolság, más a leszívási görbe alakja. Még egy: azért, mert egy folyadékáramlási képet komplex változókkal, tehát nem „valós" kifejezésekkel írunk le, azért még ez a leírás, vagy a leírt jelenség „valós". Nem kell tehát egy diszciplína használhatóságát, gyakorlati megva­lósulását aszerint elbírálni, hogy a szakma által nem eléggé ismert, az egyetemi tanulmányok óta nem különös szeretettel tisztelt komplex változó­kat, vagy pláne: nem-euklideszi geometriát vesz igénybe, sőt próbál meg továbbfejleszteni. Ami a matematikai újdonságot illeti: itt való­színűleg nem lesz olyan matematikus, aki a tanul­mányt matematikailag újnak tekintené, mert csak egy ábrázolási lehetőséget „vesz észre" a szerző (az ő szavuk járását idézve). Az újdonságot éppen a műszaki, tehát a gyakorlati oldalon kell keresni, mert az ábrázolásmód műszaki értelmezése a ma­tematikai forma ilyszerű felhasználásával, és e célra való alakításával tényleg nem volt megoldott. Ne várjunk egy cikktől olyat, hogy egy egész épületet egyszerre épít fel a tudományban, néha egy-két tégla elhelyezése is fontos lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents