Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - P. Zánkai Nóra: Cyclops fajok posztembrionális fejlődése különböző évszakokban a Balatonban
P. ZANKAI N.: Cyclops fajok posztembrionális fejlődése 367 2. természetes összetételű és koncentrációjú táplálékon tenyésztettük a rákokat; 3. folyamatos tenyésztéssel a tóra jellemző éves generációszámot és a diapauza időszakát határoztuk meg. 2. Anyag és módszer A tenyésztéseket 1980—83-ban végeztük Tihanynál az intézet előtti vízterületen. A fejlődés tanulmányozásakor a rákokat természetes tóvízben tenyésztettük, melyet 60 /xm lyukbőségű hálón szűrtünk át. A hálóval gyűjtött zooplanktonból kiválogattuk a Cyclops-ok petés nőstényeit és egyenként 100 ml szűrt vízbe helyeztük, majd a gumidugóval zárható, vérkészítmények tárolására használt üvegeket visszasüllyesztettük a tóba kb. 1/2 m mélységbe. A tenyészvizet hetente cseréltük. A Cyclops vicinus vizsgálatakor a kikelt naupliusok mindegyikét külön üvegbe tettük, így az ivaréretté alakulás után lehetővé vált a lárvák nemének megállapítása. Ennek alapján határoztuk meg a hímekké ill. nőstényekké alakuló naupliusok fejlődési idejét külön-külön. A másik két Cyclops tenyésztésekor 5—5 naupliust tettünk egy üvegbe és csak a copepoditokat helyeztük egyenként külön edényekbe. A rákok fejlődését meleg időszakban naponta, télen hetente, ill. a várható átalakulás időszakában naponta ellenőriztük mikroszkóp alatt. A nauplius stádiumok fejlődését mindig összevontan vizsgáltuk, egyes generációknál minden copepodit stádium fejlődési idejét külön határoztuk meg. 1980—81-ben a tóvíz hőmérsékletét az edények vízbemerülésének helyén és mélységében naponta kétszer, reggel 8 és du. 14 órakor mértük, az értékeket pedig átlagoltuk. 1983-ban naponta csak egyszer, déltájban volt mérés a kísérlet helyén, a reggeli és esti vízhőmérsékleti adatokat a Siófoki Meteorológiai Obszervatóriumtól kaptuk. A 3 mérés középértékét tekintettük a napi átlagos hőmérsékletnek. Elgmork (1980) a Cyclops-ok fejlődésének tanulmányozása során a diapauza állapot kialakulását két szakaszban írja le. Megkülönböztet aktív szakaszt ( active diapause = növekedés, fejlődés, szaporodás megszfínik, mozgási stb. aktivitás megmarad) és inaktív szakaszt (dormancy = mozdulatlan állapot az iszapban). Mindkét diapauzaszakasz megfigyelésére 2—3 copepoditot tartottunk 500 ml 60 fim lyukbőségű hálón átszűrt vízben az edényeket pedig visszasüllyesztettük a tóba. Amikor a copepoditok inaktívvá váltak, a vízcserót beszüntettük. A diapauzában levő rákok állapotát 3—4 hetente ellenőriztük. Az évi generációszám megállapítása során a saját tenyésztésben ivaréretté vált Cyclops-okkal folytattuk a továbbtenyésztést. Egy generáció kifejlődésének időtartamát az első utód petéből való kikelésétől az utolsó utód ivaréretté válásáig számítottuk. 3. Eredmények A Cyclops vicinus-nak évente 3 generációja fejlődött ki, éspedig tavasszal (márc.—jún. eleje), ősszel (szept. eleje—nov. eleje) és télen (nov. közepe—márc. közepe). Egyes években a tavaszi generáció ivaréretté vált példányai júniusban újabb generációt hoztak létre, melynek tagjai azonban nauplius ill. copepodit I—II stádiumban elpusztultak. A tavaszi generáció kifejlődési ideje 42 ±14,4 nap volt, a nősténnyé alakuló naupliusok fejlődése lassúbb volt, mint a hímeké (1. ábra). Az egyes copepodit stádiumok 2—3,8 naponként követték egymást egészen a cop. IV. stádiumig (1. táblázat). Ekkor a később nősténnyé váló példányok 35%ának cephalothorax-a iszappal borítottá vált, úgy tűnt aktív diapauzában vannak. 28—47 nap után azonban folytatták a fejlődést, cop. V.-é, majd ivaréretté alakultak. A posztembrionális fejlődés e példányoknál 52—72 napig, míg az iszappal időszakosan sem borított nőstényeknél 7. táblázat A Cyclops vicinus lárvák poszteinbrionális fejlődése őszi generáció téli generáció tavaszi generáció (IX. 10—XI. 10) (IX. 21—II. 13.) (III. 24—VI. 4.) lárvák példány hőm. fejlődési idő pél- hőm. fejlődési idő pél- hőm. fejlődési idő °C (nap) dány °C (nap) dány °C (nap) x z+SD 7 *+SD ^ ä+SD Naupl. I. — Cop. I. (<?+?> 10 17,6 19,7+1,5 17 2,3 63,9+4,5 36 7,5 14,7+ 1,1 Cop. I.— •Cop. II. (J 3 16,8 2,0 7 befagyva 9,7+1,1 4 12,9 3,0 9 5 15,4 4,0+1,0 8 befagyva 10,1+1,1 15 12,9 3,1+ 1,4 Cop. II.-Cop. III. (J 3 15,5 4,7+1,5 7 befagyva 7,4+0,8 4 13,6 3,0 9 5 14,3 4,0+0,7 8 befagyva 8,5+1,2 15 13,6 3,5+ 0,5 Cop. III. —Cop. IV. c? 3 14,8 2,0 7 befagyva 7,0+0,8 4 13,8 2,0 9 5 13,2 5,8+1,8 8 befagyva 9,1 + 2,1 15 13,6 3,9+ 1,1 Cop. IV-Cop. V. c? 3 13,6 5,3+1,5 7 befagyva 7,6+1,7 4 13,7 1,0 9 5 12,4 6,4+1,3 8 befagyva 12,2+1,0 13 12,3 13,7+12,3 Cop. V — -adult (J 3 12,7 6,0+3,0 7 3,0 11,6± 1,72 4 13,4 2,5+ 0,5 9 5 8,8 17,4+3,0 8 3,0 11,1+2,2 13 14,3 7,1+ 2,3
