Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

6. szám - Varsányi Zoltánné: Pleisztocén rétegvizek kémiai elemzési adatainak értékelése többváltozós statisztikai módszerekkel

344 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZAM 2. Anyagok és módszerek Csongrád megye területén 161 különböző mély­ségből származó pleisztocén rétegvíz Na +, K + , NH 4 + és Cl- koncentrációja, összes vas- és arzén tartalma, összes keménysége, valamint kémiai oxigénigénye (továbbiakban KOI) került feldol­gozásra. A mérések a vonatkozó magyar szabvá­nyoknak megfelelően történtek a Csongrád megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomáson, illetve az arzéntartalomra vonatkozó eredményeket az Országos Közegészségügyi Intézet és az Alsó Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelke­zésre. Az adatok értékelése klaszteranalízissel és főkom­ponens analízissel történt, Commodore—64 illetve Sinc­lair Spectrum személyi számítógépen, saját programok­kal. A klaszteranalízisben standardizált alapadatok kerültek feldolgozásra. A hasonlóság jellemzése euklide­szi távolsággal, az összevonások súlyozott átlagolással az alapadatokból történtek. 3. Az eredmények értékelése A vizsgált vízminták csoportosítása oly módon történt, hogy az összes komponenst figyelembe véve a lehető leghomogénebb csoportok jöjjenek létre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy min­den csoporton belül minden paraméterre külön­külön biztosítható a normális elosztás. Mivel azonban a klaszteranalízis a legalkalmasabb mód egy többváltozós normális eloszlás biztosítására, az ily módon létrehozott csoportokat megfelelő kiindulási alapnak tekintettük a főkomponens ana­lízis elvégzéséhez. A vizsgált 161 kút vízminőségét tekintve klaszter­analízissel, 8 paraméter alapján 5 csoportra osztható. Azok a vízminták, melyeknek csoportbeli hovatartozá­sa bizonytalan, valamint azok a csoportok melyeknek elemszáma nem haladta meg a paraméterek számát, a főkomponens analízisből kimaradtak. 1. ábra. Különböző kémiai összetételű vizek területi elhelyezkedése A klaszteranalízissel kapott csoportok területi el­helyezkedése az 1. ábrán, az egyes csoportok ké­miai jellemzőinek átlag- és szórásértéke az 1. táb­lázatban van feltüntetve. Az 1-től 5-ig számozott csoportok elhelyezkedése K—Ny irányban követi egymást. Néhány terüle­ten a csoportok között átfedés van. A 4. és 5. csoport teljes átfedésben van, itt az 5. csoportba minden település későbbi időpontban fúrt kútjai tartoznak. A térkép és az 1. táblázat adataiból ki­tűnik, hogy K-ről Ny felé haladva a vízkeménység növekszik, a Na + koncentráció, a KOI és a Cl­koncentráció csökken. A főkomponens analízis eredményeképpen ka­pott főkomponenssúlyok a 2—fi. táblázatban van­1. táblázat A különböző vízminőségű csoportok kémiai paramétereinek átlag és szórás értékei minta­szám KOI mg/l Cl­mg/l NH+ á mg/1 Összes kemény­ség CaO mg/l összes vas mg/l Na+ mg/l K+ mg/l összes arzén mg/l 1. csoport átlag szórás 9 9,6 1,6 20 7 0,96 0,39 59,6 19,1 0,21 0,14 253,0 20,9 1,46 0,27 0,004 0,003 2. csoport átlag szórás 15 5,3 1,6 7 2 1,38 0,37 23,0 5,3 0,11 0,10 168,0 26,0 0,90 0,14 0,030 0,019 3. csoport átlag szórás 31 2,2 0,5 7 1 1,46 0,38 60,0 20,7 0,13 0,09 94.0 21.1 1,06 0,16 0,033 0,014 4. csoport átlag szórás 66 2,0 0,3 6 1 0,81 0,23 123,0 16,2 0,31 0,17 35,8 15,0 1,19 0,21 0,016 0,011 5. csoport átlag szórás 12 2,1 0,3 6 1 0,76 0,31 125,0 15,5 0,94 0,20 30,3 19,7 1,13 0,30 0,031 0,024

Next

/
Thumbnails
Contents