Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
6. szám - Liebe Pál–Mike Károly–Székely Ferenc: Az Alföld törmelékes mendenceüledékeinek tagolása és nyomásállapotának jellemzése
332 "HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 6. SZA M J ELMAGYAR. AZAT" 1. Homokszózclék ?.. Homokvastogság [m] 2. ábra. A felsőpannon alsó szintjének homokrészesedési térképe A felsőpliocén alsó szintjében (4) az átfolyó tavak összébb zsugorodtak. A homokok főleg közepes szemcséjűek, a közbetelepülések uralkodóan homokos, kőzetlisztes agyagok, amelyek nagy kiterjedésűek és helyenként a 100 m-es vastagságot is meghaladják. A felsőpliocén felső szintjének (3) homokrétegei általában közepes szemcséjűek, de a dél-tiszai sülylyedékben durva szemcséjű rétegek is előfordulnak. A közbetelepülések areálisan kiterjedő összefüggő vastag rétegeket alkotnak, melyek főleg kőzetlisztekből és iszapos agyagokból állnak. A pleisztocén alsó szintje (2) az ország legnagyobb részében hévízfeltárás vonatkozásában meddőnek bizonyult. Az Alföld déli részében azonban a 900 m-t is eléri, tehát figyelmet érdemel. Füzesgyarmat, Szeghalom és Sarkad környékétől Békés— Mezőberény környékéig pl. 800 m mélységeket is meghalad a pleisztocén összlet feküszintje. Szeged környékén is 700 m-t meghaladó mélységek alakultak ki. Kiskunfélegyháza—Csongrád—Szarvas vonalán pedig 500 m-t meghaladó fekümélységek vannak. A homokok általában közepes szemcséjűek. A közbetelepülések pedig homokos agyagból 3. ábra. Hévízföldtani szélvény Szánk és Kisújszállás között
