Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Könyvek

304 HIDROLÓGIÁT KÖZLÖNY 198«. 66. ÉVF.. 4—5. SZÁM nagyrészt máshová vezették), a Drágán patak, amelyen tározót is építettek, a Jád patak, amelyen már van tározó, továbbá a Báród patak. A most fejlesztendő folyószakasz fölött két kisebb vizierőmű már üzemel. A mostani vízerőfejlesztés kapcsolatban van 42 ezer há öntözésével (53 millió m

3/víz évi kivételével), 2 m

3/s ipari vízelvonással ((>3 millió m

3/év vízkivétellel) és árvízvédelmi tározást is lehetővé tesz. A fejlesztés nyomán 1550 há véglegesen víz alá kerül. Ilyen nagyságú területet akarnak pótlásként termelésbe állítani a Hollód patak völgyében. A cikk ezután részletesen leírja a négy vízerőtelepet és a hozzájuk tartozó víztárolókat. Összesen 80 m esést hasznosítanak a négy vízerőteleppel. Ugy számítják, hogy átlagos évben a négy erőtelepen 111,2 GWh villamosenergia termelhető. Minthogy a létesítmények egymásra utaltak, a vízhasználat szempontjából előre fontossági fokozatokat állapítottak meg, és eszerint döntenek a szükséges esetekben, hogy melyik vízhasználati cél kielégítése előz meg másokat. A létesítés helye és nagyságrendje részünkről is különös érdeklődést kíván. Egyrészt az építés műszaki jellegadatai miatt, másrészt a komplex vízfelhasználási és árvízvédelmi kihatásai miatt, amelyek nyilván a hasznosításra kiszemelt folyószakaszon kívüli szakaszokat is érinthetnek. Boga Tamás László PIETZSCtl, II'.—

ROS EN HEI N BICH

, O.: Erdbau (Földmunkák) A nyugatnémet WERNER kiadónál a Mérnöki Füzetek 79. számaként 1983-ban megjelent könyvecske nagyon sok gyakorlati kérdést foglal össze a földmunkáról, amely tulajdonképpen minden építkezés első fázisa. Napjainkban a földmunkák kivitelezését nagyfokú gépesítés jellemzi, fejlődő eszközök, fejlődő módszerek. Ezekről kap igen jó áttekintést az, aki a könyvet áttanulmányozza. Főbb fejezetei: — A földművek elméleti alapjai; -—Földmunkagépek és -eszközök; — Földmunkák szervezése. Jól szerkesztett ábrák és táblázatok — összesen 198 — teszik könnyen érthetővé az anyagot. Több, mint 300 fogalomból álló tárgymutató segíti a benne való tájékozódást. A magas- és mélyépítés, az út- és vasútépítés, a vízgazdálkodás szakemberei egyaránt jól haszhálhatják az összesen 242 oldal terjedelmű könyvecskét, amely a Vízügyi Szakkönyvtárból kikölcsönözhető a D 1116 raktári számra hivatkozva. Gsobok Veronika Útmutatás a szerzőknek TARTALMI CÉLKITŰZÉSEK A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaság hivatalos lapja. A Hidrológiai Közlöny célja az elméleti és alkalmazott, a tágabb értelemben vett hidrológia tárgykörébe tartozó — magyarul még nem publikált tanulmányok közlése. A folyóirat tehát közöl külföldi lapban már publikált dolgozatokat, amelyeknek magyar nyelven történő megjelentetése elősegíti az elért eredmények széles körű hazai megismertetését. A Hidrológiai Közlöny csak magyar nyelvű dolgozatokat közöl. A tanulmányok új kutatási, illetve technológiai eredményeket tartalmazó beszámolók, illetve adott szakterület időszerű kérdéseit összefoglaló kritikai szemlecikkek (review) lehetnek. A folyóirat publikál rövid közleményeket is, ezek egyaránt lehetnek a kutatás stádiumában levő részeredmények, gyakorlati alkalmazások ismertetése, illetve a tárgykörhöz tartozó számítógép-programok rövid leírása és programlistájának közzététele. A tanulmányok szerzőinek nem kell szükségszerűen a -Magyar Hidrológiai Társaság tagjainak lenniök. FORMAI KÖVETE LMÉNYE K A kézirat gépelését olyan formában kérjük, hogy minden A4 méretű gépelt oldal 25, egyenként átlag 50 betűhelyes sort tartalmazzon (,,2-es" sortáv). A kéziratokat három példányban kérjük a főszerkesztő címére beküldeni, a másodpéldányt ellátva a szükséges nyomdai utasításokkal. A szöveges terjedelem tanulmányoknál max. 13, szemlecikkeknél max. 25, rövidebb közleményeknél max. 5 gépelt oldal lehet. A másolatokat lehetőleg jó minőségben (pl. XEROX vagy CANON másolatban) kérjük. A fogalmazás stílusát illetően a szerzők törekedjenek a személytelen fogalmazásra. Amennyiben elkerülhetetlen, kérjük a többes szám első személyében való fogalmazást. Címoldal. Tartalmazza a tanulmány címét (max. 10 szó), a szerző(k) nevét (munkahelyi beosztás és tudományos minősítés nélkül), valamint munkahelyének (vagy lakásának) pontos címét, irányítószámmal ellátva (szerzőnkónt külön-külön). A szerkesztőség az első szerzővel, vagy a szerzők által kijelölttel tartja a kapcsolatot. Kivonat. A kézirat második lapja csak a tanulmány címével ós legfeljebb 200 szavas egy hasábban írt, képletet nem tartalmazó tartalmi kivonattal, lehetőleg személytelenül fogalmazva (pl. „A tanulmány célja..., A szerzők megállapítják..."). A tartalmi kivonat után fontosság szerint max. 6 kulcsszóval (deszkriptorral) kérjük jellemezni a tanulmány célkitűzését, lényegét és az alkalmazott módszertant. Szöveg. A kézirat harmadik lapjától kezdődik a Bevezetéssel, amelynek tartalmaznia kell a tanulmány célkitűzését és a téma irodalmának kritikai áttekintését. A tanulmányok (tehát nem szemlecikkek, illetve rövid közlemények) szerzőinek a szerkesztőség javasolja az alábbi szerkezet követését. BEVEZETÉS A FELADAT MEGFOGALMAZÁSA (Opcionális) A MEGOLDÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZEREK AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE/MEGBESZÉLÉS ÖSSZEFOGLALÁS/KÖVETKEZTETÉSEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS (Opcionális) FÜGGELÉK(EK) (Opcionális) IRODALOM A tanulmány érdemi részét az összefoglalás és következtetések zárják. A tanulmány címei decimálisán sor-