Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Barabás Imre–Kardos László–Krolopp Endre: A Cegléd-10/a jelzésű nagy átmérőjű vízkutató fúrás földtani és őslénytani értékelése

BARABÁS I.—KORDOS L.—KROLOPP E.: A Cegléd — 10/a. fúrás 277 zetanyagot összevetettük a 10 m-re levő ,,E" kút karotázsszel vényé vei (a 10/a kútban csak részleges mérés volt) és a következő jelentős üledékszakaszokat tudtuk elkülöníteni: 1. táblázat A fúrás kvarter iiledéksorának szakaszosan összevont Mollusca-faunája finomhomokos, kőzetlisztes, a1. 0—46 m-ig (többségében löszös szakasz) 2. 46—160 m-ig (többségében gyagos szakasz) 3. 160—224 m-ig (homok- és agyagrétegek sűrű váltakozása) 4. 224—281 m-ig (túlnyomóan homokos rétegsor elenyésző mennyiségű iszapcsíkkal) 5. 281—290 m-ig (homok- és agyagrétegek sűrű váltakozása sok lignittel. A fenti kőzettani beosztás tartalmazza a furadékminták kőzettani vizsgálataiból, jellegzetességeiből levont következtetéseket is. 3. A minták malakológiai vizsgálata A fúrás 6—290 m mélységközéből 2 m-enként történt mintavétel. A 141 minta iszapolási maradéka közül 98 db tartalmazott malakológiai anyagot. Ezek közül 5 db-ból csupán meghatározhatatlan héjtöredékek kerültek elő, míg 93 db legalább egy meghatározható taxont tartalmazott. A minták malakológiai anyagából a kvarter faunát és a pannon szárazföldi-édesvízi fajokat Krolopp Endre, a pannon elegyesvízi faunát Korpásné Hódi Margit határozta meg."Az egyes minták faunáját tartalmazó dokumentáció a MAE! adattárában található, az egyes szakaszok összevont faunáját a két mellékelt táblázat tünteti fel. A rétegsort a Mollusca-fauna alapján az alábbi szakaszokra lehet bontani: 6—14 m közt vízi és szárazföldi fajokat egyaránt tartalmazó, általában jelentős fajszámú fauna található. A vízi és a víz közelében élő fajok egyedei túlsúlyban vannak. A vízi fajok álló és lassan folyó vízben egyaránt megtalálhatók. Csak a legfelső mintában (6—8 in) van olyan faj, amely áramló vizekben szokott előfordulni. A szárazföldi fajok zöme nagy ökológiai tűrőképességű. Egy hidegjelző faj található a 10—12 m mélységköz faunájában, mellette ugyanott melegigényes faj is előfordul. A képződmény kora a 10—12 m mélységköztől lefelé biztosan pleisztocén, valószínű azonban, hogy már az első minta (6—8 m) is pleisztocén faunát tartalmaz. 14—32 m közt a minták faunája szárazföldi fajokból áll. Kivétel a 22—24 m mélységköz, ahol Bithynia operculumok is előkerültek, továbbá a 30—32 in közti minta, ahol gazdag szárazföldi fauna mellett egyetlen vízi faj néhány példánya is megtalálható. A szakasz szárazföldi csigafaunájában nagy ökológiai tűrőképességű fajok mellett hidegjelző és melegigényes fajok is előfordulnak. Az összkép és a 30—32 m-es minta anyagából végzett mennyiségi vizsgálat alapján felül kb. a mainak megfelelő, alul a mainál hűvösebb, de nem szélsőségesen „glaciális" klímával számolhatunk. 32—50 m közt a minták gazdag vízi és szárazM 00 © 1 N> 00 108—180 86—108 32—50 50—86 14—32 Cl l m + + + Unió sp. t Sphaerium cf. rivicola (I.ain.) + + Pisidium amnicum (Müll.) + + + Pisidiuin obtndsale C. Pír. + Pisidium milium Held. + Pisidium cf. supinum A. Schm. + + + + + Pisidium sp. indet. + + Valata eristata Müll. + Valvata péiscinalis (Müll.) + + Valvata nataicina Menke + + + + + Valvata pulchella (Stud.) Viviparus böokhi (Halav.) + + Viviparus sp. indet. + + + + Bithynia tentaculata (L.) op. + + + + Bithynia lcachi (Shepp.) + + + + + + Bithynia leachi operculum + + + Neumayria crasstiesta (Brömme) op. + + + Lymnaea stagnalis (L.) + + + + Stagnicola palustris (Müll.) + + Radix peregra (Drap.) + Galba truncatula (Miill.) + + + Planorbarius corneus (L.) + + + + + Planorbis planorbis (L.) + + + + + + Anisus spirorbis (L.) + + + + Anisus leucostoma (Müll.) + + Anisus vortex (L.) + Anisus vorticulus (Trosch.) + + + Bathyomphalus contorfus (L.) + + + Gyraulus albus (Miill.) + Gyraulus laevis (Aid.) + + + + Armiger crista (L.) + Segmentina nitida (Müll.) + Carychium minimum Müll. + + + + Succinea putris (L.) + + + Succinea elegáns Risso + + + + + + Succinea oblonga Drap. + + + Cochlicopa lubrica (Müll.) + + + + + Granaria frumentuni (I)rap.) + + + + + Vertigo pyginaea (Drap.) + Vertigo antivertigo (Drap.) + Vertigo angustior Jeff. + + Vertigo alpestris Aid. + Vertigo cf. paraedentata (A. Br.) + + Vertigo cf. genesii (Gredl.) + + + + + + Pupilla muscorum (L.) + + Pupilla triplicate (Stud.) + Columella edentiila (Drap.) + + + Columella columella (Mart.) + + + + Vallonia pulchella (Miill.) + + Vallonia costata (Müll.) + + Vallonia enniensis (Gredl.) + + + + Vallonia tenuilabris (A. Br.) + + + + + Chondrula tridens (Müll.) + + Clausilia dubia Drap. + + Clausilia cf. pumila C. Pfr. + + Olausiliidae indet. + + Punctum pygmaeum (Drap.) + Nesovitrea hammonis (Ström.) + + + Euconulus fnlvus (Müll.) + + + + + 4Limacidae indet. + Bradybaena fruticuni (Miill.) ! + + + + Helicopsis striata (Müll.) + + Trichia hispida (L.) + + Monachoides rubiginosa (A. Rchm.) + Cepaea vlndobonensis (Fér.) ! + + béjtöredékele =felnőbb szintekből bemosott példányok