Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Hegedűs János: A Duna fitoplanktonja Budapest felett (1659. fkm): I. Mennyiségi viszonyok

HEGEDŰS J.: Fltoplankten vizsgálatok X. 269 6. táblázat A nagy algaszániú periódusokban a legnagyobb algaszám kialakulásnak napja Időtartam, nap A l

f'«

U

H«

yobb rt

l«

aSz

á'

n 1 napja 50 20-ik 41-ík 22 18. 32 9. 31 18. 17 11. 63 12. 44. 16 10. 11 6. 19 9. 22 10. 21 13. 78 31. 73. 20 13. 22 15. 19 13. 10 9. 21 16. 43 11. 28. 41. 16 9. 20 • 15. 10 7. 9 6. A periódus hossza 10—20 nap 21—30 nap 30 nap között között felett 50,0% 22,7% 27,2% A hat év eredményei alapján a 6. táblázatban közöljük a nagy algaszámú periódusoknak az időtartalmát és ezen belül a legnagyobb algaszám kialakulásának napját. A táblázatból láthatjuk, hogy a legtöbb érték a periódus kezdetétől számított 9—13. nap közé esik. Ezenkívül hosszantartó periódusoknál két, esetleg három csúcsérték is kialakul. Igen nagymérvű lehet a Duna esetében az egyik napról a másikra bekövetkező algaszám emelkedés, illetve csökkenés mértéke is. Vizsgálataink ideje alatt méréseink során a legnagyobb arányú emelkedést 1972. III. 27-ről 28-ra tapasztaltuk, amikor is az algaszám 56,1-ről 77,7 millió ind/l-re emelkedett, vagyis az emelkedés értéke: 21,6 millió ind/l volt. A legnagyobb csökkenést 1972. IV. 5-ről 6-ra mértük, 63,3-ról 36,2 millió ind/l-re, 27,1 millió ind/l csökkenéssel. Hat éven keresztül végzett mennyiségi algolóKézirat beérkezett : 1986. január 20. Átdolgozás beérkezett: 1986. június 13. Közlésre elfogadva: 1986. augusztus 10. 7. táblázat Az egyes hónapokban várható algaszáinok százalékos előfordulási valószínűsége Hó Alacsony Közepes Nagy I. 100,0 0,0 0,0 II. 100,0 0,0 0,0 III. 0,0 50,0 50,0 IV. 0,0 16,6 83,4 V. 0,0 0,0 100,0 VI. 0,0 66,7 33,3 VII. 16,6 16,6 66,7 VIII. 0,0 50,0 50,0 IX. 0,0 50,0 50,0 X. 33,3 33,3 33,3 XI. 83,4 16,6 0,0 XII. 100,0 0,0 0,0 giai vizsgálataink eredményei alapján összeállítást készítettünk az egyes hónapokban várható nagy — 15 millió ind/l feletti —, közepes — 5—15 millió ind/l közötti — és alacsony — 5 millió ind/l alatti — algaszám átlagok százalékos előfordulási valószínűségének előrejelzésére (7. táblázat) (Szeme*, 1962; Szemes ás tsai, 1963; Tamás, 1949; Tevanné, 1978) Irodalom Hegedűs, ,!., Némedi, L., Hegedűs, Jné. (1974): Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) ós egy erősen szennyezett (Szilas-patak) felszíni vízfolyásban. Hidr. Közlöny, 1, 26—31. Hegedűs, J., (1985): Hidrobiológiái vizsgálatok dunavízből az 1659 folyamkilométernél. Összefüggés a Duna algaszáma, vízállása, vízhőmérséklete ós lebegőanyag tartalma között. Hidr. Közlöny, 2, 74—77. Hortobágyi, T. (1973): The Microflora in the Settling and Subsoil Water Encriching Basins of the Budapest Waterworks. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szemes, G., (1962): Quantitative Untersuchung des Bacillariopbyceenplanktons im Budapester Donau abschnitt. Acta Hot., 8, 367—440. Szemes, G., Bozzay, E., Bánáti, M., (1963): A Duna-víz vizsgálata a budapesti felszíni nagy Vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok menynyiségi viszonyaira. Hidr. Közlöny, 2, 165—176. Szemes, G., (1965): A Duna vízszintingadozása, a periódikusan fellépő algaprodukció, valamint az ivóvíz minősége. Bot. Közlem., 52, 105—110. Tamás, G., (1949): Adatok a budapesti Duna-szakasz algavegetációjának ismeretéhez. Hidr. Közi29, 206—211. Tevanné, Bartalis, É., (1978): A Duna-Rajna-Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége. Hidr. Közlöny, 7, 311— 318. Phytoplankton of river Danube above Budapest (at river section 1659 km) Part I. Quautlbative aspects J. Hegedűs Abstract: The results of studies into the amount of potamophytoplankton in Danube water are described. Over the years 1971—1976 the annual average alga count was consistently high, over 10 million/litre, except for the years 1974 and 1975. Concerning the distribution of monthly means four periods could be distinguished: 1. Except for a few abnormal cases, in January and December the alga count was less than 1 million/litre.