Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Honma Shiego–Karádi Gábor–V. Nagy Imre: Nempermanens szivárgás vizsgálata telített és telítetlen talajokban

232 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1980. 66. ÉVF., 4—5. SZAM hogy mindegyik drénárokban ugyanolyan leszívást tételezünk fel, a probléma vizsgálata az ábrán feltüntetett esetre egyszerűsödik. (5) az S

s felület mentén 2. ábra. A szivárgási tartomány vázlata Kezdetben a telített réteg vastagsága állandó ós 4,5 m-rel egyenlő. A telített réteg feletti 0,5 m vastag zóna telítetlen. A szivárgást a drénárokban lévő vízoszlop 4,5 m magasságról 0 m magasságra való hirtelen csökkenése váltja ki, amely egyben a kezdeti feltételeket is meghatározza. A határfeltételeket a y> nyomómagasság függvényében írhatjuk fel: (1) az *S', felület mentén f)y>ldY= — 1 (vízzáró); (2) az S

2 felület mentén dfldY = 0 (szimmetria); (3) az S

3 felület mentén y> = 0 (telített szabad szivárgás); (4) az 84 felület mentén Dy/dX — O (telítetlen szabad szivárgás); ip = 0 (atmoszférikus nyomás). Az S

4 felület mentén elfogadott határfeltétel azt fejezi ki, hogy a felületen keresztül szivárgó víz mennyisége elhanyagolható. Ez a feltevés az S

4 felület. menti többszörös iterációt szükségtelenné teszi. Minthogy előzetes számítások arra utalnak, hogy az S

4-en keresztül való szivárgás valóban jelentéktelen, a szerzők szükségtelennek találták a feladat szabatos határfeltétellel való bonyolítását. Az S

3 határfelület mentén kialakuló szabad szivárgás, illetve a kilépési pont helyzetének meghatározása kétlépcsős iteráció révén érhető el. Első lépésben a (3) és (4) határfeltételeket alkalmazzuk az S

3 és S

4 felületek mentén. A második lépésben az S

3 és S

4 határfelületeken átszivárgó víz mennyiségét számítjuk ki az i = 1 és i = 2 csomópontok közötti átlagos potenciálveszteség és fajlagos áteresztőképesség figyelembevételével. Ezt követően a kiszámított értékeket az egyes csomópontokra előírva a if nyomásmagasság S

3 és S

4 menti változása határozható meg, amely a kilépési pontot egyértelműen kijelöli. A hézagtérfogat változása a (14) egyenlettel számítható ki. Az egyenletben levő X paraméter a telítettség, valamint a talaj nedvesedési-száradási jelleggörbéjének bonyolult függvénye. Gyakorlati szempontból nézve: C, 4. ábra. A jellemző értékek eloszlása, t— 15 perc