Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Kienitz Gábor: A termőréteg víz- és vízzel mozgó nitrogénforgalmának modellvizsgálata

KIENITZ G.: A termőréteg víz- és vízzel mozgó 219 Viz-forgalom Nif rögén-forgalom Input Output P Csapadék EX Külvlz

n , / Öntözővíz K Talajvíz kapilláris emelkedése El Evapotranspiráciá R Felszíni lefolyás W( Talajvíz felé szivárgó víz áV! Talaj nedvesség változása Input Output 1. ábra Aip Csapadékkal érkező N M

a Külvizzei érkező N N, Öntözővízzel érkező N N

K Kapillárison érkező N N

or

g Szerves eredetű N % Talaj vázszerkezetéből fel tárádé N U

c Műtrágyával bejutó N Növényzet által felvett N Levegőbe távozó N Felszín] lefolyással távozó N Talaj viz felé távozo N Toldj vázszerkezetébe beépülő N k talaj vízzel elmozdítható Njének változása N

v MA M

r N, SI AN, tói függő — termőréteg, az időbeli lehatárolás pedig a teny ész időszak, azaz a növény megjelenése és betakarítása közti időszak (őszi vetésű növényeknél közelítéssel éltünk, és a tavaszi vegetációmegindulást vettük kezdeti időpontnak). A modell vizsgálati idő-lépcsője 1 nap. 4. A DISNIT modell szerkezeti felépítése kiterjesztettük más, FC%-kai jelzett diszponibilis víztartalommal jellemzett talajokra is: AWs=AW

ls\-^j írj (mm/nap) (3/a) A (3/a) képlet lényegében sík területre utal, ahol a talaj a napi csapadékmennyiségből annyit tud elnyelni, amennyire nedvességi állapota szerint kó4.1. Beszivárgás a talajba A talajok víznyelését a szakirodalomból ismeretes, fizikai és kémiai talajtulajdonságoktól függő vízgazdálkodási jellemzők segítségével, tapasztalati úton vettük figyelembe (KlimesSzmik et al., 1955). Első lépésben felvettük, hogy a talaj-diszponibilis vízkészlete átlagosan 10%, és előállítottuk megfigyelési tapasztalatok alapján különféle (homok, homokos vályog, vályog és agyagos vályog) talajokra azokat a görbéket, amelyek leírják, hogy a termőréteg adott telítettsége mellett mekkora mm/nap víznyelőképességgel rendelkezik (2. ábra) : Az alábbiakban részletezzük azokat az összefüggéseket, amelyekből az (l/a és 2/a) egyenletek alapján a modellt felépítettük, majd leírjuk a modell számítási menetét. A modell felépítésénél használt összefüggések tekintetében utalunk a hivatkozott szakirodalom megállapításaira. AWs=AW

1s(W) (mm/nap) (3) Az alsó index a talajtól (S) való függőségre utal, míg a felső index azt jelzi, hogy 10%-os diszponibilis víztartalmú talajról van szó. Második lépésként a 2. ábra görbéit — illetőleg a (3) képletet — 0 5 10 15 20 25 30 AW

S'° [mm/d] 2. ábra